Egy kis áttekintést szeretnék nyújtani, hogy az HBO eddig és ezután milyen sorozatokat fog bemutatni a régióban. A csatorna komolyan gondolta, hogy jövőben be fogja indítani a tévés gyártást. A megvásárolt formátumok (Terápia, Társas játék) mellett saját fejlesztésű sorozatok is várhatóak.

A BeTipul lokalizált változatai (az eredeti 2 évados volt)

Lengyel: Bez tajemic  [Titkok nélkül] 2011-
Eddig 3 évad ment le.

Cseh: Terapie (2011;2013)
Eddig 2 évad ment le.

Magyar: Terápia (2012;2014)
Eddig 1 évad ment le, 2. évad premierje hamarosan.

Román: În Derivă [kb Sodrodás] (2010;2012)
Eddig 2 évad ment le.

Matay Nitnashek

Itthon a Társas játék címet kapta, tudomásom szerint eddig csak nálunk ment le 2 évad. A legközelebbi premierje a cseh (és szlovák) változatnak lesz két hét múlva Až po uši címmel.

Vajon a képből a magyar változat alapján kitalálható-e hogy ki kicsoda lesz?

Horící ker (Égő bokor)

Itthon is bemutatták Olthatatlan címmel, nem sokkal a cseh premier után. A három részes cseh mini 2013-ban készült. Külföldön Burning Bush címmel forgalmazták

Wataha (kb. Falka)

A lengyelek saját fejlesztésű 6 részes sorozata. A lengyel-ukrán határon játszódik, ahol a határőrök egy csoportját megtámadják. Minden további a trailerben. Ennek a premierje volt nemrég. Hasonlóan a cseh minihez, remélem itt sem kell sokat várnunk a magyar bemutatóra.

Umbre (kb. Árnyak)

Jövő év első felében jön az ausztrál Small Time Gangster román remake-je, amelyben egy bukaresti taxisofőr mellékállásban egy helyi gengszternek a behajtóembere lesz. 8 részes fekete humorú dráma.

Még csak egy rövid teaser van belőle:

Régen (több mint 2 éve) nem hallotunk már róla, de akkor még folyt a lengyeleknél a The Naked Truth fejlesztése. A sorozat kamaradráma jellegű, ahol a kihallgatások során próbálnak megtalálni egy 17 éves lányt. Még 2010-ben(!) vette meg az HBO a jogokat nagy licitálás után. Clyde Phillips-et bízták meg, az akkori Dexter vezető íróját, de úgy tűnt a projekt meghalt. Ő később a Nurse Jackie-ben lett vezetőíró. Két évvel később a lengyelek (HBO) és törökök (Star TV) vették meg. Azóta nincs róla hír.

Az HBO-nál jelenlegi magyar terveket már egy korábbi posztom végén leírtam. Egyenlőre ennyi.

A héten indul a Játék határok nélkül az m1-en. Valójában egy francia vetélkedő, Intervilles 2005-ben indult nemzetközi változata lesz (az eredetiben két francia város versenyzett minden epizódban), ahol országok vetélkednek egymással.

Ebből az ötletből származott a korábban európai köztévék által sugárzott Játék határok nélkül is, itthon ezzel az elnevezéssel fog menni. A versenyző országok között van Franciaország, Oroszország, Indonézia, Egyiptom és az amerikai kontinens is képviseli magát egy országgal. Az évad 13 részes lesz. Legalább a retro miatt érdemes lehet belenézni. Költségvetés nyilván kevesebb a régi, "klasszikus" adásokhoz képest. A pályák kisebbek a megszokottnál, legtöbbször két csapat versenyzik egyszerre.

A franciáknál már szeptemberben bemutatták a tévében. 785 ezer nézővel nyitott, ami kevésnek tűnik, de egy kis csatornán van. Sőt, még fel is rakták az első három epizódot (1. rész , 2. rész, 3. rész - az első valamiért geoban-os). A közvetítést ott úgy oldották meg, hogy a hazaiak számát végigadták, a többiből pedig rövid összefoglalókat adtak, valamint interjúkat készítettek a hazai versenyzőkkel. Feltehetően hasonlóan készül majd a magyar változat is.

Nálunk a kommentátor Gundel Takács Gábor lesz, a két műsorvezető pedig Varga Edit és Harsányi Levente

Megmondom őszintén egy Wipeout epizódon többet röhögtem, mint ezeken a részeken, bár nyilván más a két műsor célja. A élő bikás versenyszámok szerintem a legveszélyesebbek (a velvet.hu a forgatás idején egy cikket is leközölt a folyamatos sérülésekről, a közmédia azóta leköszönt sajtófőnöke a súlyos sérüléseket rémhírnek minősítette). Nem tudom, hogy a francia szervezők mit gondoltak/szívtak, mikor ezt berakták. Kíváncsi leszek majd a nézői visszajelzésekre ezzel kapcsolatban.

 Az előzetes erre lesz:

 
Premier: m1. Szombat. 20:20

Emlékeztek még, amikor a Tv2 a rosszabbnál rosszabb tévés idénye idején (a Várdy-éra végén, 2009-ben járunk), egy "nemhivatalos blog"-ot indított el az indexen tvblog.blog.hu néven?

Elsősorban Tv2-höz köthető produkcióknak volt afféle reklámhelye. Ugyanakkor néha kissé szarkasztikusan ugyan, de oda-oda csípett a csatornával szembeni kritikusoknak is, legyen az a rivális csatorna vagy éppen c:c-s blogírók. Ennek egyik eredménye volt a fikacikk-számlálós poszt, amely a Comment.blog.hu-n lévő "negatív" Tv2-s híreket számolta volna össze. Azért csak volna, mert ahhoz már lusták voltak, hogy folyamatosan frissítsék a számokat. Nagyon exkluzív tartalmakat nem publikáltak, legalábbis nem emlékszem ilyesmire. A blog két évig élt.

Ezt csak azért írom, mert a köztévé új szintre emelte a fikablogolás fogalmát. Ők az origo-n kezdtél el a blogolást majd 2 évvel ezelőtt (erre lesz), de az utóbbi pár posztban már szánalmas szintre emelkedett a köztévé tartalmát védő és a kritikusait fikázó írások. Itt egy hvg.hu-s videóról (a Közmédia napján lévő fellépőkkel készítették) és egy Mészáros Antónia-cikkről való reakció a blogon. De van itt vélemény Magyar Nemzetes és Népszabadságos kritikára is.

Azon túl, hogy a kritikákat minősíteném: ez most komoly? A közmédia ettől várja, hogy a tévénézők ráébrednek, hogy "Jé, a köztévén is vannak nézhető műsorok?" A gőzt valahogy ki kellett ereszteni a webre? Vagy mit várnak ettől a blogtól egyáltalán? Remélem nem főállásban csinálja ezt valaki. Ahelyett, hogy a tévében lévő nézettebb tartalomra figyelnének. Kissé déjà vu érzése lehet az embernek a Tv2-s blog után.

A Fapad szitkom már megbukott (vagy megbuktatták? - Tv2 jelenlegi sikerműsorával, a Sztárban sztárral egyidőben vajon mit várhattak). Nézettségben a sorozat premierje annyit hozott, mint egy harmadik évados Munkaügyek epizód. 

Fapad 1×01: 145e (3,2% SHR), 18-49: 44e (2,7% SHR)

Nyilván a lényeg a friss tartalom, de ha a frisset nem nézik... és van még hátra 23 rész.
Készülődik a Játék határok nélkül és a Kossuthkifli. Meglátjuk.

A gyerekes sértődést pedig fejezze be a közmédia. Vagy a nagy, 80 milliárdos költségvetés csak nagyképűséggel jár együtt?

UPDATE: A blog időközben megszűnt.

2013:

Délutáni nézettség: 200-280 ezer fő között.
Esti tűzgyújtás (21:30): 227 ezer néző
Odakapcsolások: közel 3,5 millió néző
Legnézettebb adások:
Indul a bakterház - 660 ezer (szombat)
Magyarország, szeretlek! vetélkedő - 594 ezer (vasárnap)

2014:

Délutáni nézettség: 110-143 ezer fő között.
Esti tűzgyújtás (20:20): 268 ezer néző
Odakapcsolások: 1,7 millió néző
Legnézettebb adás:
SzerencseSzombat - 343 ezer néző

Ha valaki pótolni akarja az idei adást, erre keresse.

Források: 2013- MTVA, index.hu, 2014 - MTVA, origo.hu, sorozatjunkie.hu

A posztsorozat első részében azokról a tényezőkről (költségvetés, gyártás) írtam, amelyek hatással voltak/vannak a mai műsor- és sorozatgyártásra. A második, befejező részben a közcsatorna tartalmáról és az azokat befolyásoló döntésekről fogok írni.

Csatornától függő tényezők

- Mai nézett tartalom hiánya

A kereskedelmi televíziók megjelenése előtt a köztévé próbált szórakoztatni és különböző sorozatokat, tévéfilmeket adni.

Forrás: mek.oszk.hu

Azonban az országos kereskedelmi csatornák megjelenésével a köztévé nézettsége lecsökkent. A nézett műsorok és műsorvezetőik a kereskedelmi tévékre kerültek: Friderikusz (a későbbi Meglepő és mulatságos műsorával) és Fábry (Esti Showder) az RTL-re, a Szerencsekerék és a Mindent vagy Semmit! gyártója pedig a TV2 résztulajdonosa lett és oda vitte a saját produkcióit.

Két évvel később már a Top20-ban sincs MTV-s produkció

Forrás: origo.hu

Hasonlóan több más országhoz, a magyar köztv hamar elveszítette a nézettségi versenyt. A drasztikus esés részben annak volt köszönhető, hogy egyszerre két kereskedelmi csatornát is indítottak. Mellékesként megjegyezzük, hogy a Tv2 felvállalta a "Család televíziója" szerepet, ezzel hamar elszipkázva az MTV nézőit, ugyanakkor később hátrányává vált a 18-49 közti nézettségi csatában.

A francia példa:  A köztv2-es (France2 - piros) nézettsége lecsökkent miután 1987-ben (szürke függöleges vonal) privatizálták az egyik közcsatornát (TF1 - sötétkék) valamint elindították ugyanebben az évben a másik kereskedelmi adót (M6 - sárga)  A köztévé 3-as (France3 - világoskék) tudott csak némi nézettséget szerezni a kereskedelmi tévék bevezetését követően.

Forrás: http://fr.wikipedia.org/TF1

2000-es évekre a magyar köztévé nézett produkciói közül már csak a Szeszélyes évszakok és zenei showműsorok, válogatások (Slágertévé, Névshowr, Szuperbuli, Szenes Iván különböző zenés műsorai, Csináljuk a fesztivált!) érték el az egymilliós nézőszámot. Sorozatok, tévéfilmek bár készültek, nem tudtak jó nézettséget hozni a kereskedelmi tévék műsoraival szemben.

- Mai minőségi tartalom hiánya

Mindig vita tárgya, hogy mi a célja a közszolgálati televízióknak, mik azok a műsorok, amelyek egy köztévé műsorán meg kellene jelenniük. Mi számít jobban: a minőség vagy a nézettség? A magyar köztévé vezetőinél (legalábbis a nyilatkozataikban) az első volt a fontosabb és bíztak abban, hogy akkor a nézettség is jönni fog. Tévedtek, azonkívül, hogy az elsőt sem tudták sokszor teljesíteni. A két tényező ugyanis nem feltétlenül áll egyenes arányosságban egymással.

Erre egyik példa a Beugró műsor esete, amely több csatornán is szerepelt műsoron (többek között a köztv-n is), de a pozitív kritikák ellenére sehol se tudott nagyobb nézettséget elérni.

Bár nem ugyanaz a műfaj, de a monte-carló-i Arany Nimfa-díjas On the Spot-ot a pozitív visszajelzések ellenére szintén kevés néző követ. Az ilyen típusú műsoroknak a nézettsége viszont elég lenne egy kisebb nézettségű csatornának, de ez a félig elkészített közcsatorna-portfolió hibája. Egy általános, szórakoztató (M1) és egy gyerekcsatorna (M2) mellett lényegében három másik közcsatorna (M3, DunaTV, Duna World) csak az köztévé archívumaiból ad műsorokat.

- Nézettség - kevésbé nézett műsorok képenyőn tartása

Minden időszakban vannak olyan kisebb-nagyobb cégek, amelyek úgymond „kivételes” helyzetben vannak (a nagyobbak közül például a 90-es években a Szféra TV, 2010-es években a MEGAFILM vagy a Hungister), és gyakran olyan műsorokat is berendeltek, akár újabb epizódokat is, amelyek nézettségileg nem teljesítettek jól. Amennyiben a gyártott produkció a köztévén nem nagy bukás (erre jó ellenpélda a pár epizód után elhasalt Marslakók napi szappanopera), akkor a cég hosszú távú megbízásra számíthat. Így nyilván nem a nézettség, hanem a minél több epizód legyártása kerül előtérbe. Olyan produkciók, mint például a 90-es években a Dilibuli, Bruhaha (valaki emlékszik ezekre?), vagy most a 2010-es években a Móricz-adaptációk, Mesélj nekem! - gyerekműsor, Hacktion, Munkaügyek, de még ide lehetne venni a mostani Fábry-show-t is.
Vagy elég csak a Duna TV sorozatberendeléses botrányára (pld. a Diplomatavadász, a bemutatásra már nem került Karádysokk) gondolni, ahol különböző cégek mögött ugyanaz az illető kapta a megbízásokat, aki gyártóstúdiókkal legyártatta a csatorna által berendelt produkciókat. Erről egy elég részletes cikket itt lehet elolvasni. Érdemes megemlíteni a Hacktion sorozatot is, amelynek első évada szintén érintett volt a berendeléses botrányban. Végül a sorozat 6 évadot élt meg, miközben a második évad végén lecserélték a színészgárdát és rebootolták a sorozatot is.

- Vezetőség és felelősségválalás

Egy csatorna megítélésén sok múlhat saját gyártású műsorai, hiszen a saját gyártás sikere hozzátehet a csatorna brandjéhez, míg a sorozatos bukások (értsd.: jóval csatorna nézettség alatt teljesítő műsorok) hosszútávon jelentősen csökkenthetik a nézettséget/népszerűséget.
A lent felsorolt embereket lehet dícsérni/szidni/átkozni, ha valami jó megy a köztévékben/ha kedvencüket elkaszálták/ha a béna műsor még mindig a képernyőn van. Azért az intendánsokat soroltam ide, mivel tőlük függ a műsorrács (mikor, melyik műsor menjem) és a műsorok sorsa (berendelés, megszüntetés, licenszes vagy saját fejlesztésű legyen-e).

m1 intendáns:
Rákay Philip 2011 jan. 1. - 2013 nov. 6
Bakos Katalin 2013 nov. 6 -

m2 intendáns:
Süveges Gergő  2011 jan. 1 – feb. 28
Rákay Philip 2011 feb. 28. - 2013 nov. 6
Horváth Vanda 2013. nov 6. - 2014 nyár
Koltai Andrea 2014  nyár -  (megbízott)

m3 intendáns:
Kálomista Zsuzsa 2013 nov 6.  -

Duna tv intendáns:
Bakonyi Péter 2011 jan 1. -

DunaArt/Duna World intendáns:
Daru Gábor 2011 jan. 1 -

Szórakoztató műsorok főszerkesztősége
Poich Lóránd 2011. ápr. 21 - 2012.máj 15.
Nyári Katalin  (jelenleg)

Egy későbbi posztban majd a kereskedelmi műsorokhoz hasonlóan megpróbálom összeszedni vajon milyen műsorokat próbált felmutatni az MTV az 1997-es évi kereskedelmi tévék megjelenését követően.

Úgy gondoltam, hogy a köztévé műsor- és sorozatgyártását, illetve annak hiányát próbálom körbejárni, hogy vajon milyen tényezők vezettek a mai állapotokhoz. Lesz az elején politika is, de a poszt nagy részében igérem a műsorpolitikáról fogok írni.

Közmédiától független tényező - Országgyűléstől függő költségvetés

A közszolgálati tévé rendszerváltás óta szinte mindig adósságokkal küszködött. Ahogy a költségvetést, úgy az adósságokat is rendszerint mindig az állam állta vagy - ha pont az állam felé volt tartozás  - elengedte azt. A közmédium (tévé, rádió) bevétele eleinte reklámokból, TV előfizetési díjból illetve az Országgyűlés által megszavazott összegből állt.

1996-ban fogadták el az I. médiatörvényt, amelyben lehetővé tette a kereskedelmi tévék elindulását. A köztévé vezetői azonban nem számítottak arra, hogy a két kereskedelmi tévé elindulásával alig két év alatt drasztikusan lecsökken a köztévé nézettsége, emiatt kevesebb reklámbevétellel számolhattak. Ehhez hozzájött a TV előfizetési díj eltörlése 2002 júniusában.

Az akkor kéthavonta fizetendő TV előfizetési díjat (1472 Ft) megszűnése előtt a következőképpen osztották szét: a havi 736 forintos havidíj 40%-át a Magyar Televízió, 28%-át Magyar Rádiót és a 24%-át  a Duna Tv kapta meg. A maradék részt pedig a  médiakuratóriumok, és a médiahatóság kapta meg, illetve pályázatokon osztották szét filmek készítői között.

Ezután már csak az Országgyűlésen múlt a köztévé költségvetésének a nagysága, nyilvánvalóan kiszolgáltatva az egész közmédiarendszert. 2010-ben szintén nem kevés politikai hátszéllel az Országgyűlés 7 milliárdos Ft-os támogatáscsökkentése után további 2,4 milliárd Ft-ot csoportosítottak át MTV helyett a Duna TV-nek. Ebből is látható, hogy amennyiben a politikai vezetés úgy tartja kívánatosnak, akár drámai költségcsökkentést is alkalmazhat.

Az új közmédiarendszerben inflációkövető költségvetést biztosítottak (ez az ún. közszolgálati hozzájárulás).

A közmédia évi költségvetése 2009-2014

---------------- közmédia:  teljes költségvetés
2009: 53,5 milliárd Ft
2010: 47,0 milliárd Ft
---------------- MTVA:  közszolgálati hozzájárulás (teljes költségvetés)
2011: 58,7 milliárd Ft
2012: 64,8 milliárd Ft (77,4 milliárd Ft) + 63 milliárd Ft-os hitel*
2013: 68,1 milliárd Ft (78,3 milliárd Ft)
2014: 71,9 milliárd Ft (77,9 milliárd Ft)

* a hitelből fedezték a tv székház megvásárlását és a műszaki fejlesztéseket is. A felvett összeg kétharmad része 20 éves lejáratú hitel.

Viszont a politika ugyanúgy áthatja az új struktúrát is: Médiatanács elnöke -, akit az Országgyűlés választ, - nevezi ki az MTVA elnökét valamint jelölteti a vezérigazgatókat. Mivel az elmúlt több, mint két évtizedben mindig jellemző volt az aktuális kormányzat beleszólása a közmédia vezetésébe, a jövőben sem lesz várható semmi változás, amíg a közmédia túlnyomórészt az állami támogatásokra támaszkodik.

Gyártástól függő tényezők

- Szkriptelt dráma osztály megszüntetése

Korábban létezett Irodalmi és Drámai Főszerkesztőség az MTV-ben, amelynek feladata volt, hogy a tévében újabb tévéfilmek és tévésorozatok készüljenek.
Ma már csak ehhez hasonló funkciót betöltő részlegek vannak a közmédiában: a Szórakoztató műsorok produceri Iroda (MTV) és Szórakoztató műsorok főszerkesztősége (MTVA). Nem tudni, hogy hol vannak azok az alkotói műhelyek, amelyekről szinte minden nagyobb sajtótájékoztatón és konferencián szó esik a közmédia részéről rendszerváltás óta. A külső produkciók esetén pedig nincs egy olyan konzultáns vagy szakember, aki kreatív szempontból belelátna az egyes produkciókba (lásd például az HBO-nál jelenleg Krigler Gábort). Erre lehet böngészni, keresgélni vajon milyen részlegek vették át a tévés produkciók gyártását (MTV-pdf, MTVA-pdf).

- Produkciók nem átlátható pénzügyi finanszírozása (MTVA vs. Médiatanács)

MTVA esetében nincsen egy kitűzött cél, hogy meghatározott időn belül milyen kilátások, projektek várhatóak, nem tudjuk, hogy mennyi és milyen produkciók kerülnek majd legyártásra.
Ezzel szemben a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Program-ja átláthatóbbnak tűn(het)ne. 2014-ben a program a tévés műfajokat majd 1,8 milliárdal támogatta  Ennek legnagyobb része a Fehér György pályázat 723 millió Ft-al, amelyet tévéfilmek, minisorozatok gyártására fordítanak. Ugyanakkor ez a program és pályázat sem mentes hibáktól és a részrehajló döntésekről. Van olyan cég, amelynek nyertes pályazatai egyben maximális összegű támogatást is jelent. Fura az is, hogy miközben közmédiás vezetők is vannak az említett pályázat bizottságában, a támogatott produkciók bemutatása szinte mindig a köztévé főműsoridején kívül történik (erről megemlékeztem egy korábbi posztomban).
Már odáig elment a promóció, hogy az NMHH/Médiatanács saját maga reklámozza a támogatott produkcióit. Itt éppen egy banneren egyik tízperces rövidfilmjét.

- Belső gyártás hiánya

A csatornák sokszor külső gyártót bíznak meg műsorok készítésével, ugyanakkor az országos kereskedelmi adók az olcsóbb előállítás miatt gyakran rendelnek saját produkciós cégeiktől is (RTL Klub esetében az IKO, Tv2 esetében az Interaktív). A közmédia azonban sok nagy költségvetésű műsorát is külső gyártásba adja (az elmúlt két évtized három legdrágább tévésorozata is így készült: Régimódi történet, Géniusz, az alkimista, Kossuthkifli) vagy kooprodukcióban készíti (például A Dal).

100 milliós költségvetést meghaladó produkciók gyártói (2012)

Forrás: atlatszo.hu

A legutóbbi nézett főműsoridős MTVA-s gyártás a DTK Show volt. Alig hat hónap után hozta az addigra lecsökkent, majd 15 éve sugárzott Fábry talk-showjának a nézettségét, úgy hogy közben a gyártása 82%-al(!) olcsóbb volt (2012-es adat). Ennek ellenére szakmai különbségek miatt (a műsor szerkesztőit lecserélték) elkaszálták a belső gyártású talk-show-t, ami kissé hangosra sikerült.

A fenti lista alapján úgy tűnik, hogy a hatalmas költségvetés ellenére belső gyártásra (vagy köztévés gyártócégre) sport- és stúdióközvetitéseken kívül nincs szükség. Lehetne érveket és ellenérveket is felsorolni a belső és külső gyártás ellen. Nem akarok egyik mellett/ellen sem állást foglalni. Azonban elgondolkodtató, hogy a múltban sem volt szándék egy széles igényeket lefedő közmédiás gyártóstúdió kialakítására. Pontosabban ha volt is, megfúrták azt.

"Dúlt a harc, hogy mi a fontosabb a tartalom, a főszerkesztőségek igénye vagy a televízió műszaki teljesítőképessége...() Ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy csinálunk ott (Bojár utcai stúdió helyén - szerk.) egy kisebbfajta vállalatot, ahol már egy másfajta gondolkodás is érvényesülni tud, ahova átmenthető a filmgyári szemléletmód...() Igen egy „kis mafilmről” álmodtam. De belebuktam ezt ma már elmondhatom, túl újszerű volt ez az elképzelés. Sok érdeket sértett, hogy mindenért, amit a produkció használ, azért fizetni kell majd...
[A televízió elnökeként] Két-három nap alatt összekovácsoltam egy koncepciót. Szerintem ez a koncepció részben még ma is működik. Egy olyan szervezeti rendszert dolgoztam ki, melynek az volt a célja, hogy mindenki a tehetsége szerint dolgozhasson és az egyes egységek ne akadályozzák egymás munkáját...() Hamar megismertem a politikai élet akkori szereplőit. Sajnos. Az első negyedévben, amikor kialakítottam a programomat, akkor önálló voltam. De egyre inkább egy leírhatatlan koncepciót kellett volna követnem, amit nem követtem, de a sajátomat sem tudtam már realizálni. Nagyon nagy szorítás volt. Személyes telefonok és üzenetek. Rendszeresen a kuratóriumon keresztül, de gyakorta közvetlenül is..."

Horváth Lóránt
az MTV egykori gyártásvezetője, másfél évig az MTV elnöke (1998-99)
Teljes interjú

Ma már a belső gyártás az MTVA feladata (itt dolgozik a közmédia dolgozóinak kb. 90%-a), pontosabban az itteni vezetés dönti el, hogy le tudják-e gyártani az intendánsok (kb. a programigazgató megfelelője) által berendelt műsorokat, vagy kiadják-e külső cég(ek)nek. Fentiek alapján úgy tünik azonban, hogy az MTVA inkább az utóbbit favorizálja.

Belső gyártású tévésorozat valószínű nem lesz a közeljövőben a külső gyártók preferálása és a belső gyártásba való kreatív beleszólás miatt. Külső gyártók közül viszont kiemelkedik a Szupermodern Stúdió (Szabadság-különjárat, A berni követ), a Film Positive Production reklámfilmes cég fikciós és dokumentumfilm-gyártó filmstúdiója, amely több kritkailag sikeres magyar produkciót a háta mögött tudhat.

Ami viszont megmosolyogtató, hogy többek között még az M1 intendánsa (azóta az MTV vezérigazgató-helyettese) által vezetett, közmédiás archívumokat felhasználó Szabadság tér '89 stúdióbeszélgetést is az MTVA csak külső gyártásban tudja elkészíttetni.

A második részben a közcsatornát és műsorainak felhozatalát próbálom bemutatni a kereskedelmi tévék előtt és után.

Igen, ezzel a szóviccel elnevezett tévéműsor indul szeptember 21-én az M2-n. A csatorna elsősorban gyerekeknek szól, de kora estétől az idősebbeket is próbálná megszólítani. Legutóbb A legokosabb osztály vetélkedővel vetette magát észre, de nem nagyon lehetett hallani a sorozatról a tavaly indult két 7 részes évad alatt.

Idén viszont az idősebb nézőket próbálja felrázni az Animal Cannibals (Ricsi Pí és Qka MC) egy szórakoztatónak tűnő 6 részből álló műsorban. A show lényege, hogy minden adásban öt fiatal és öt celeb alkotta páros a korábban betanult szakmai feladatokat próbálja a stúdióban megcsinálni. A betanult foglalkozások közöttt van például bádogos, villanyszerelő, artista vagy éppen kutyakozmetikus. A szereplő celebek között van Király Viktor, Radics Gigi, Fluor Tomi, Odett, Fenyő Iván, Puskás Peti, Kovács "Koko" István és Szávay Ági is.

Egy részben öt celeb szerepel, már civilekre nem is lenne szükség. Reméljük a műsor szerkesztői megtalálják a helyes arányt. Én mondjuk kiváncsi lennék, hogy Fenyő Iván hogyan végezne egy kutyakozmetikus versenyen vagy Flour Tomi bádogosként. Hogy szórakoztató lesz-e, az nyilván a feladatokon is múlik.

A produkció werkvideója erre lesz. A produkció mögött az Új Nemzedék projekt áll (állami és EU-s támogatással). A műsornak két kimenete lehetséges: vagy egy steril, oktatási ismeretterjesztő sorozat lesz vagy egy jó kis szórakoztató showműsor. Hátha az utóbbi.

Premier:  Vasárnap. M2. 19:10

Egy hét múlva rendezik meg a második legnagyobb tévés díjátadót Európában, a Rose d'Or-t. Magyar gyártású tévéműsorokat nem jelöltek, de egy  Bartók Rádió-beli műsorral (Operamesék röviden) a közmédia is ott van a jelöltek között (teljes lista a jelöltekről). A héten pedig újabb magyar jelölések születtek a Prix Europa-n.

Valójában azért született meg ez a poszt, mert az utóbbi években jó pár magyar siker született a nemzetközi tévés fesztiválokon. Elég csak Osvárt Andrea, Ónodi Eszter vagy éppen az On The Spot monte-carlo-i sikerére gondolni. Egy posztban megpróbáltam összeszedni vajon milyen más neves tévés fesztiválok léteznek (elsősorban Európában), amelyek a figyelem középpontjába emelhetnek, egy, addig általunk még nem ismert tévés produkciót. Esetleg egy újabb kedvencre is lehet találni.

Valójában két nagyobb (tévés sztárokkal is teletűzdelt) nemzetközi tévés díjátadó van a kontinensen.

MONTE-CARLO-I TELEVÍZIÓS FESZTIVÁL

Mióta:1961
Helyszín: Monte-Carlo, Monaco
Ismertető: Manapság a legnagyobb nemzetközi tévés sztárokat felvonultató televíziós fesztivál Európában. Nyilván nem kell látványos díjátadóra gondolni, mint az Emmynél az amerikaiak esetén. Itt egy hangulatvideó a legutóbbi fesztiválról, a fanatikusoknak pedig 2 órás díjkiosztóról erre lesz videó,
Web: http://www.tvfestival.com/

ROSE D'OR

Mióta: 1961
Helyszín: korábban Montreux és Luzern, Svájc, de ma már nincs állandó helyszín
Ismertető: A másik nagy európai tévés díjátadó. A tulajdonos Ringer pénzügyi átstrukturálások miatt 2011-ben nem tartotta meg, majd a jogokat az EBU vette meg, és tavaly már ők rendeztek egy szolidabb díjátadót Brüsszelben. Idén Berlinben lesz és ahogy tavaly, idén se lesz dráma kategória. Itt megnézhető a 2010-es svájci rendezésű, itt pedig a tavalyi "fapados" (immár EBU-s rendezésű) díjátadó összefoglalója.
Web: http://www.rosedor.com

Innentől pedig inkább a konferenciák, előadások, fórumok, szakmai viták, tévés vásárok, workshopok dominálnak.

PRIX ITALIA

Mióta: 1948
Helyszín: Torino, Olaszország
Ismertető: A legrégebbi tévés fesztivál. Tévés, rádiós és webes kategóriák vannak.
Web: http://www.prixitalia.rai.it

PRIX EUROPA

Mióta: 1987
Helyszín: Berlin, Németország
Ismertető: The European Broadcasting Festival szervezi. Hasonlóan itt is tévés, rádiós és online kategóriákban osztanak díjakat.
Web: http://prixeuropa.eu/home

FESTIVAL INTERNATIONAL DE PROGRAMMES AUDIOVISUELS (FIPA)

Mióta: 1987
Helyszín: Biarritz, Franciaország
Ismertető: Dráma, sorozatok, dokumentumfilmek, riportok, művészeti alkotások fesztiválja
Web: http://www.fipa.tv/?lang=en

INTERNATIONAL EMMY AWARDS

Mióta: 1969
Helyszín: New York City, USA
Ismertető: Primetime Emmy-vel szemben erről azért kevesebbet hall az ember. Itt díjazzák a külföldi tévés produkciókat, illetve azokat az amerikai produkciókat, amikben legalább 50%-ban nem angolul beszélnek.
Web: http://www.iemmys.tv

Vannak olyan tévés rendezvények, amelyek inkább a konferenciákra, fórumokra és/vagy tévés vásárra helyezik a hangsúlyt (Edinburgh Nemzetközi Televíziós Fesztivál - Skócia, Banff Világ Média Fesztivál - Kanada, MIPTV, MIPCOM, NATPE), illetve olyan fesztiválok, amelyeket adott műfajú produkcióknak rendeznek (lásd Arany Prága Fesztivál, amely egy zenei és művészeti tévés műsorokat felvonultató fesztivál).

Létezik az is, hogy mozifilmeket indítanak tévés kategóriában vagy tévéfilmeket filmes kategóriában. Előbbire jó példa a Nemzetközi Emmy-díjas Tetovált lány, ahol a mozifilmeket minisorozatra vágták, vagy éppen a magyar kooprodukcióban készült Aglaja, amely tévéfilmként indult Monte-Carlo-ban. Utóbbira pedig A berni követ tévéfilm, amelynek a rendezője legjobb elsőfilmesként harmadik helyezést ért el egy montreal-i filmes fesztiválon. Nyilván ekkor jóval több fesztiválra lehet eljutattni a tévés produkciókat.

Szeptember 1.-én és 2.-án mutatták be a History Channel-en a Houdini című kétrészes minisorozatot, amelyet teljes egészében Budapesten forgattak. A csatornának nem az első probálkozása volt már a szkriptelt sorozatokban: korábban a 14 milliós nézettségű Hatfield & McCoys és a Vikings sorozatokat is itt mutatták be.

(Furcsa belegondolni, hogy az egykor II. világháborúra kihegyezett dokumentumfilmcsatornát ma már inkább a reality-show-i jellemzik. Hiába, a nézettség nagy úr arra is. A csatorna legnézettebb műsorai között van a Pawn Stars – zálogházi reality, Swamp People – louisiani aligátor vadászokról szóló reality és az American Pickers – régi dolgokat gyűjtő és áruló csapatról szóló sorozat).

A legutóbbi sorozat próbálkozásukban Harry Houdini életét dolgozták fel. A rendező Uli Edel volt, aki legutóbb Az Adlon hotel német minit rendezte, amit a magyar m1 nemrégen mutatott be. A itthoni nézők elsősorban A gyűrű átka fantasy-s minisorozat vagy A Baader-Meinhof csoport című mozifilm rendezőjeként is ismerhetik.

A mini első részében Houdini karrierjét követhetjük a cirkuszi munkáitól kezdve odáig, hogy profi szabadulóművész lesz belőle. Eközben megismerhetjük gyerekkorát is a flashback-jelenetekben.

A második részben inkább a spirituális tudományok elleni harca kerül előtérbe. Volt benne a szokásos magánéleti szál is felesége révén. (Ha nem nézek utána, akkor le sem esik, hogy a feleségét alakító színésznőt már láttam két éve még a Joss Whedon-féle Ház az erdőben c. filmben, ott így nézett ki). Mindkét részben azonban erőteljesen jelen volt az édesanya-motívum, ami a mi részünkről nyilván öröm, mivel így nem csak egy röpke szerep erejéig volt látható Ónodi Eszter.

Annak ellenére, hogy kosztümös a sorozat, néha élt CGI-effektekkel is és most nemcsak a hátterekre gondolok.  Ez lehet, hogy valakit elidegeníthet, de valakinek lehet, hogy pont ez a vizuális feldolgozás megoldás jön be. A sorozatban bemutatott mutatványok nagy része leleplezésre került a tévénézők számára, de a vágásokkal jól adagolták a feszültséget.

Aki szereti az illuzionista témájú produkciókat, az szerintem feltétlenül próbálja be.  Számomra tökéletes volt délutáni kikapcsolódásnak. Én egy sima 6/10-et adok neki. Akit érdekelne, erre lehet olvasni, ahol összehasonlítják a sorozatban és a valóságban történteket (első rész, második rész).

A sorozatot itthon forgatták, így ha valaki bepróbálná a sorozatot, legyen inkább nézés közbeni meglepetés a rövid szerepek erejéig felbukkanó magyar színészek. A fontosabb magyar szereplőket a tovább link és egy fehér blokk után spoileresen beszúrom a képeikkel és rövid infórmációkkal a szerepeikről.

Aki szokta követni Craig Ferguson amerikai esti talkshow-ját, az tudja, hogy minden évben van egy-két olyan epizód, amikor Ferguson elengedi magát  és csak dől belőle a váratlan hülyeség részben a vendégek, részben pedig a szituációk miatt. Ez az egyik OLYAN epizód. Sajnos már csak decemberig lesz látható. 40 perces, de aki még nem látta, talán érdemes bepóbálni, de nyilván ezt a pörgést fenntartani egész héten át nem lehet.
Igérem, hogy próbálok majd csinálni egy ilyen all-time válogatást, mert tényleg elég egyedi fazon az amerikai talkshow házigazdák palettáján.

Cold openje külföldi vendégekkel. Pipa.
Laza monológ (van benne pár meredek beszólás). Pipa.
Email - Sexturtle :D . Pipa
David Arquette kicsit "elszállva." Szerintem. Pipa.
Második vendégként egy csinos külföldi szinésznő, Ilyenkor persze szeretjük a félrehallásokat is. Pipa.

"In a minute it's creepy, but kind of sexy as well. I know.
Oh, that's the end of the monologue then. Well done."