Melyik vajon az öt legnépszerűbb sport a világon... a futball után? Lássuk.

 
A 6-10. helyezett sportágakat és a sorrendet eldöntő szempontokat, lásd a korábbi posztban.

5. hely: Rögbi

Amíg az amerikai foci elsősorban az USA-ban meghatározó - , sőt elsőszámú - sportág, addig a rögbi ugyanezt mondhatja el magáról világszinten. Az egyik legnépszerűbb sportág Nagy Britanniában és a déli féltekén (Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika). De más országokban is nő a népszerűsége:

• Franciaország - itt található a legerősebb bajnokság (Top14) és itt vannak a legnagyobb játékosfizetések is.
• Japán - itt lesz a következő rögbi vb
• Olaszország - szerepelnek az évenkénti Six Nations Cup-ban a négy szigetországi és a francia válogatott mellett
• Argentína - a közelmúltbeli sikerek miatt csatlakoztak a déli félteke évenkénti bajnokságához, a Rugby Championshiphez

Hogy mégis a listán ilyen előkelő helyen szerepel, többek között annak is köszönhető, hogy a legutóbbi rögbi vb a második legjövedelmezőbb világbajnokság lett (a foci vb mögött) 250 millió fonttal. Majd 2 és fél millió jegyet adtak el és 24 országból közel félmillióan utaztak el a tavalyi angol-walesi közös rendezésű vb-re. Jelentős közösségi média jelenlétet adott az is, hogy twitteren a vb ideje alatt a #rwc2015 címkét átlagosan minden második másodpercben használtak.

Kis gyorstalpaló a játék megértéséhez:

Kétféle szabályrendszer szerint is játsszák, de világszinten (union - uniós ) a népszerűbb. Hasonlóan az amerikai focihoz ez is területszerzéses labdajáték.
Egy csapatban az uniós szabály szerint 15-en vannak. A tojás alakú labdát az ellenfél cél területére kell eljuttatni és ott a fűre tenni. Itt try-nak hívják, nem touchdown-nak mint az amerikai fociban. Ugyanúgy van a try után is extra rúgás a keresztléc fölé. A try 5 pontot, az extra rúgás 2-t, a játék közbeni léc fölé rúgás 3 pontot ér. Viszont itt - az amerikai focival ellentétben - nincs folyamatos játékmegszakítás, ha leesik a labda, ugyanúgy megy tovább a játék.
Hogy tényleg a támadást erőlteti a rögbi, erre van az egyik legfontosabb szabály:

Nincs előre passz, csak oldalsó vagy hátra.

Így ha előbbre, az ellenfél célterületére akar jutni a csapat, akkor

1. azt csak labdát birtokoló játékos teheti meg, úgy hogy szembemegy az ellenfél sorfalával, mindezt védőfelszerelés nélkül(!),
2. vagy másik lehetőségként előre rúgja a labdát játék közben, de a csapatából ekkor csak ő vagy a mögötte állók mehetnek a labdáért, bár ilyenkor megvan az esélye, hogy az ellenfél szerzi meg a labdát.

Amelyik játékos földet ér, ő onnantól kezdve nem akadályozhatja a labda körüli játékot, hanem vissza kell állnia a csapatában a megfelelő pozíciójába.
Játékmegszakítás csak szabálytalanságoknál és oldaldobásoknál van. Az utóbbi a fociban megszokott bedobás és szabadrúgás keveréke: a bedobást végző játékos elé kétoldalt felsorakoznak és a játékos két sor közé dobja a labdát.

Szabálytalanságokat szabadrúgással vagy tolongással büntetik. Utóbbinál 1600-1800 kg veselkedik egymásnak, miután a labdát begurítják a kedvezményezett csapattagok lábai alá. A tolongás hátsó embere próbálja lábával a tolongásban tartani a labdát, miközben a többi csapattárs az összekapaszkodásban igyekszik előrébb tolni az embereket a cél felé. Labdát csak a tolongásban nem lévő csapattárs veheti ki onnan.

A sportág népszerűségét tovább növelheti, hogy idén már rió-i olimpián is szerepelt a hetes rögbi. Ez a rögbinek a kispályás változata, kb mint a futball-futsal párhuzam. A csapatok itt hétfősek, játékidő rövidebb és játék is pörgősebb. A legnagyobb nemzetközi mérkőzések az évenként megrendezésre kerülő Six Nations Cup - lényegében rögbi-Eb - , a déli féltekén ugyanez a Rugby Championship, valamint a négyévenként megrendezésre kerülő rögbi-vb.

Itthon: Osztályok vannak a Nagy Hatos alatt, amelyek kieséses rendszerben működnek. A legfrissebb változtatás alapján minden évben az osztályok utolsó helyezettjei az alacsonyabb, az elsők egy play-off meccs után magasabb osztályban folytathatják. Kivételt képez a Nagy Hatos, ahova csak meghívással lehet bekerülni.
A magyar férfi rögbi-válogatott a Konferencia 2-ben szerepel, ez az ötödosztálynak felel meg. Nemzetközi klubszinten egyes magyar klubok (Esztergom, Kecskemét) egy regionális délszláv ligában is meg szokták magukat méretni.

4. hely: Atlétika

A sportok közül messze az atlétika a legelterjedtebb, ahol egy helyen láthatunk futó,-ugró és dobószámokat. Ez a sport (az összes versenyszámával együtt) vonultatja fel a legtöbb országot a világon. Az olimpiai játékok egyik legfontosabb eseménye az atlétikai versenyek. A sprint futó Usain Bolt volt a legtöbbet említett atléta az elmúlt három nyári olimpia idején. 

A kétévenként megrendezésre kerülő Eb és Vb mellett vannak egész évben zajló versenysorozatok is. A legrangosabb ilyen atlétikai esemény a Diamond League versenysorozat (fedett pályás változata a nemrég indult World Indoor Tour). A közép-kelet európai régióban jelenleg nincs ilyen verseny. A második legrangosabb a World Challenge sorozat. Ilyen versennyel a csehek és a horvátok is rendelkeznek. Nagy diplomáciai siker lenne, ha az egyik sorozatba bekerülne a székesfehérvári Gyulai István Memorial, amely az évek alatt jelentős nemzetközi atlétikai eseménnyé vált.

A fedett pályás és a szabad téri verseny közül az utóbbi a rangosabb, hiszen a nagyobb hely miatt több atlétikai szám szerepel. Itthon Budapest adott otthon két szabad téri Eb-nek (legutóbbinak 1998-ban) és két fedett pályás vb-nek (legutóbb 2004-ben).

Itthon: Atlétikában magyar versenyzők nagyrészt dobószámokban jeleskednek. Ezek a sikerek a szombathelyi Dobó SE egyesülethez köthetőek. Az elmúlt négy évtizedben elsősorban a kalapácsvetők értek el nemzetközi sikereket (Zsivótzky Gyula, Gécsek Tibor, Kiss Balázs, Annus Andrián, Pars Kristián). Az utánpótlással sincs gond az egyesületnél: az idei U20-as atlétikai vb-n Halász Bence az 1., Rába Dániel a 4. helyen zárt.

Üdítő azt is látni, hogy mostanában már más számokban is feltűnnek a magyarok: Márton Anita súlylökésben, Baji Balázs 110 gáton harcolhat az éremért a nemzetközi mezőnyben. A 2013-as U-20-as vb-n hétpróbában második, a tavalyi U-23 Eb-t megnyerő Krizsán Xénia is a jövő egyik ígérete lehet a női többpróbában.

Hogy mennyire tényező az atlétika, jól jelzi, hogy az atlétikai és a vizes Eb-versenyszervezők összefogtak és egyidőben tervezik megrendezni versenyüket, amelynek hírére további sportszövetségek is csatlakoztak. Ennek eredményeképp 2018-ban egy Európai Sportok Bajnokságát tervezik, ami kiváltaná az atlétikai szempontból rosszemlékű Európai Játékokat. Meglátjuk, sikerül-e sok évtized után egy normális pán-európai sporteseményt rendezni.

3. hely: Tenisz

A legnépszerűbb egyéni sportág, amelynek jelentős médiajelenléte van májustól júniusig (ha éppen nincs foci Eb vagy vb), mert ez idő alatt a French Open és a Wimbledon híreivel van tele a sajtó. Ebben a sportban vannak a legnagyobb pénzdíjazású versenyek és ráadásul -, ami ritka - a pénzdíjazása a férfi és a női versenyeknek is ugyanannyi.
Az évenkénti négy legnagyobb tornán, a Grand Slam-eken (Australian Open, French Open, Wimbledon és a US Open ) a legnagyobb mérkőzések gyakran a év legnézettebb sporteseményei is egyben. 
Világszerte rendeznek nagy tenisztornákat. A népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy focistadionok után teniszpályákból található a legtöbb sportlétesítmény a világon. A tenisz a hétköznapi ember számára is elérhető, csak egy teniszütő, egy teniszfelszerelés és egy teniszbérlet kell hozzá. Talán az atlétika mellett a tenisz az egyetlen olyan sportág, ahol férfi és a női versenyek is egyformán nagy népszerűségnek örvendenek.

Az elmúlt 10 év legtöbbet kereső sportolói között is találunk teniszezőket, gondoljuk csak Nadalra vagy Federer-re. Az egyenlő női fizetések miatt most már a női teniszezők is felkerültek a 20 legtöbbet kereső sportoló listájára (lásd Maria Sharapova vagy Serena Williams). Egyéni sportolók közül Djokovic és Federer eddigi karrierjük során már közel 100-100 millió dollárt teniszeztek össze. És ehhez jönnek még a reklámszerződésekből befolyó összegek...
Hogy mennyire népszerű a tenisz világszerte, könnyen lemérhető: a Top 100-as ranglistán majdnem 50 nemzet képviselteti magát, a Grand Slam-eket pedig 30 különböző ország sportolói nyerték meg eddig.

Itthon: Jelenleg Babos Tímea a legjobb teniszezőnőnk, aki Top30-as versenyző. Férfiaknál magyarok közül magasan Fucsovics Márton a legjobb, a maga 160. ranglistahelyével.

Nőknél a Grand Slam utáni Premier versenyeket Magyarországon megrendezni a három különböző kategóriában nincs realitás, a régióban nem is rendeznek. Moszkva az egyetlen kelet európai város, amely rendez ilyen versenyt. Utána WTA International tornák vannak, ilyet jövőre Budapest rendezni fog.
Férfiaknál a versenyek az ATP World Tour keretében kerülnek megrendezésre. A Grand Slam-ek után Masters 1000, 500 series és 250 series versenyek a legnagyobbak, nyilván a pénznyeremények és a versenyzők felhozatala is ennek megfelelően alakul. Nálunk jövőre ATP World Tour 250 series kerül megrendezésre. Ennél nagyobb kategóriájú versenyt Közép-kelet Európában csak Bécsben rendeznek (500-ast).

2. hely: Krikett

Maga a "bot és labda"-sport már évszázadok óta létezik, amikor is a középkori ember kitalálta, hogy milyen jó móka egy labdát bottal ütni és futni addig, amíg a pályán egy biztosságos helyre nem érnek, miközben az ellenfél az elütött labda segítségével próbálja ezt megakadályozni. Erre példa mondjuk az oroszoknál a lapta, románoknál az oină, nekünk magyaroknak pedig a méta. Ugyanakkor a krikettől eltérően (talán a baseball mellett) egyik sem emelkedett a profi sport szintjére.

Ez az angoloktól származó sport, amit feltehetően a világ egyik része nem is követ, miközben a világ másik részén a legnézettebb esemény. Oké, ehhez hozzátartozik, hogy a két ország (egykori brit gyarmat): India és Pakisztán lakossága egyben a Föld lakosságának 1/5-ét adja, ami azért nem mellékes szempont. A brit gyarmatok végül önállósodtak (a fentiek mellett Bangladesh, Ausztrália, Dél-Afrika, Karibi-szigetek), de ezeken a helyeken továbbra is népszerű és több mint 2 milliárd ember követi figyelemmel.

Jelenleg a harmadik legnézettebb sportverseny a világon (a foci vb és a rögbi vb után). Több napig is eltart egy mérkőzés (Test mérkőzés, ennek egynapos változata a One Day International), de a legújabb változat, a Twenty20 kb 3 óráig tart, amely a krikettet még népszerűbbé (és nyugati tévés szempontból közvetíthetőbbé) teheti.

A szabályokról dióhéjban (próbálom minél egyszerűbben leírni a Twenty20-n keresztül)

A két krikettütős fickó az ütés után próbál minél többször helyet cserélni, amíg vissza nem érkezik a labda az ütőjátékos mögötti három "karóhoz" (ezek a kapuk), amit az ellenfél játékosai megpróbálnak lerombolni. Utóbbit csak az elütött labdával lehet megtenni.

Egy sikeres helycsere = 1 futás = 1 pont. A cél, hogy minél több pontot (= futást) szerezzenek a félidő végére. Ha az ütés után a labda a pályán kívülre megy 6 pontot, ha kipattan/kigurul 4 pontot ér. Ilyenkor nem kell helyet cserélni. A második félidőben felcserélődnek a szerepek: az "ütős" csapatból "labdás" csapat lesz, és most a másik csapat két ütőjátékosa próbál meg az ütésekből futást szerezni. Amelyik csapat több futást szerez egy félidő alatt, az nyer.

Egy félidőt hat jó dobásból álló játszmák (over) alkotják. Játszma az, amikor ugyanaz a dobójátékos dobja a labdát. A rövidebb változatokban limitálva van a játszmák száma, a Twenty20 esetében egy félidőben 20 játszma van. Így jobban rá vannak kényszerítve a játékosok a futásra, mivel fix számú dobásból szerezhetnek pontot.

A "labdások" többfajtaképpen próbálják megakadályozni a futásokat:
pld: nehezen elüthető labdákat dobnak az ütőnek, hogy ne szerezzenek belőle futásokat, vagy megpróbálják kiejteni a ütőjátékosokat, például

• a dobó a labdával eltalálja az ütőjátékos mögötti kaput
• ha pályán belül a levegőben elkapják az elütött labdát
• az elütött labdával lerombolják a kaput, mielőtt az ütőjátékos visszaérne a kapu előtti fehér vonal mögé stb. 

Ha az egyik ütőjátékos kiesik, jön a következő. Az ütő játékosok egy megadott sorrendben szerepelnek, amit a mérkőzés előtt határoznak meg.

 

Ennél részletesebben leírva erre lehet nézelődni. vagy ezen a helyen.

Itthon: A magyar szövetség honlapja ritkán frissül, ezek alapján a magyar válogatott a Divízió 3-ban játszik, ez kb. a negyedosztályt jelenti. Emellett különböző tornákon szoktak részt venni. 

És végül dobpergés.... 

1. hely: Kosárlabda

Több mint 1 milliárdan követik figyelemmel. Az NBA a világ harmadik legnagyobb bevételű bajnoksága minden sportot tekintve a szintén amerikai NFL (amerikai futball) és az angol Premier League (futball) után. Ezenkívül profi bajnokságok vannak Európában (Dél-európai országokban nagyon népszerűek), Argentínában, Kínában.

A legtöbb profi bajnoksággal rendelkező sport a világon (a foci után). A NBA-ben találhatóak a legnagyobb átlagfizetések is (NBA-ben a top 10-es játékosok minimum 22 millió dollárt, a top 40-esek minimum 13 millió dollárt keresnek).
Hatalmas reklámszerződések születnek itt is: Lebrone James, Kevin Durant és a már visszavonult Kobe Bryant bevétele (fizetés és reklámszerződés) több mint 50 millió dollár évente, ezzel a tíz legnagyobb bevételű sportolók között vannak.

Itthon: A nők jobban szerepeltek eddig mind válogatott, mind klubszinten. Válogatott a 80-as években Eb-n háromszor is 3. helyen végzett, legutóbb pedig 1991-ben szintén harmadik helyen végeztek.

Klubszinten jelenleg soproni és a győri csapat küzd a legerősebb női sorozatban, az Euroligában, bár csoportból mostanában ritkán jutnak tovább. Legutóbb 2009-ben szerepelt Sopron a legjobb négy között illetve Pécs csapata még a 2000-es évek első felében (háromszor is).

Férfiaknál a válogatott kijutott a 2017-es Eb-re. Hatalmas siker ez, hiszen korábban 1999-ben, előtte pedig majd 50 éve(!) volt kint a csapat.

Európai férfi klubcsapatok harca (Euroleague vs. FIBA)

A lenti eset kicsit ismerős a fociból is: a nagy topcsapatok egy külön nemzetközi bajnokságot akartak létrehozni. A különbség az, hogy a kosárlabda-klubok meg is csinálták. A foci utáni legnépszerűbb sportról beszélünk, tehát hatalmas pénzről van szó.

Majd másfél évtizede egy európai kosárszövetségtől független szervezet (Euroleague Basketball) felügyeli az európai férfi nemzetközi klubmérkőzéseket (Euroliga illetve a második számú Eurocup) . Az Euroligában állandó csapatok szerepelnek- bejutni lehetetlen a kis csapatoknak -, itt találhatóak a legnagyobb és legerősebb klubcsapatok. Idén viszont az európai szövetség (FIBA Europe) létrehozott egy "ellensorozatot" Bajnokok Ligája néven, illetve ehhez egy második számú sorozatot FIBA Europe Cup néven.

Az Euroligás szervezet és azok csapatai fityiszt mutattak, erre a kosárszövetség be is fenyített pár kisebb szövetséget. Erről bővebbet erre lehet olvasni. Viszont így a FIBA általi Bajnokok Ligája a csapatok felhozatalát tekintve inkább második/harmadik számú sorozat.

Férfiaknál a magyar bajnokságot az elmúlt 6 évben a Szolnoki Olaj dominálja. Ők a harmadik számú sorozatban (EuroChallenge) indultak korábban, ott kétszer értek el negyedik helyet. Két évet szerepeltek a második számú EuroCupban, majd idén a FIBA Bajnokok Ligájában indultak el, de nem jutottak tovább a csoportból.

Ezek tehát a focit követő legnépszerűbb sportok. Nyilván a foci egyeduralmát közeli, és szerintem távoli jövőben sem dönti meg semmi, viszont mindenképpen kíváncsi voltam, hogy mégis vajon melyek azok a sportágak, amelyek világszinten is tényezőnek számítanak.