Úgy gondoltam, hogy a köztévé műsor- és sorozatgyártását, illetve annak hiányát próbálom körbejárni, hogy vajon milyen tényezők vezettek a mai állapotokhoz. Lesz az elején politika is, de a poszt nagy részében igérem a műsorpolitikáról fogok írni.

Közmédiától független tényező - Országgyűléstől függő költségvetés

A közszolgálati tévé rendszerváltás óta szinte mindig adósságokkal küszködött. Ahogy a költségvetést, úgy az adósságokat is rendszerint mindig az állam állta vagy - ha pont az állam felé volt tartozás  - elengedte azt. A közmédium (tévé, rádió) bevétele eleinte reklámokból, TV előfizetési díjból illetve az Országgyűlés által megszavazott összegből állt.

1996-ban fogadták el az I. médiatörvényt, amelyben lehetővé tette a kereskedelmi tévék elindulását. A köztévé vezetői azonban nem számítottak arra, hogy a két kereskedelmi tévé elindulásával alig két év alatt drasztikusan lecsökken a köztévé nézettsége, emiatt kevesebb reklámbevétellel számolhattak. Ehhez hozzájött a TV előfizetési díj eltörlése 2002 júniusában.

Az akkor kéthavonta fizetendő TV előfizetési díjat (1472 Ft) megszűnése előtt a következőképpen osztották szét: a havi 736 forintos havidíj 40%-át a Magyar Televízió, 28%-át Magyar Rádiót és a 24%-át  a Duna Tv kapta meg. A maradék részt pedig a  médiakuratóriumok, és a médiahatóság kapta meg, illetve pályázatokon osztották szét filmek készítői között.

Ezután már csak az Országgyűlésen múlt a köztévé költségvetésének a nagysága, nyilvánvalóan kiszolgáltatva az egész közmédiarendszert. 2010-ben szintén nem kevés politikai hátszéllel az Országgyűlés 7 milliárdos Ft-os támogatáscsökkentése után további 2,4 milliárd Ft-ot csoportosítottak át MTV helyett a Duna TV-nek. Ebből is látható, hogy amennyiben a politikai vezetés úgy tartja kívánatosnak, akár drámai költségcsökkentést is alkalmazhat.

Az új közmédiarendszerben inflációkövető költségvetést biztosítottak (ez az ún. közszolgálati hozzájárulás).

A közmédia évi költségvetése 2009-2014

---------------- közmédia:  teljes költségvetés
2009: 53,5 milliárd Ft
2010: 47,0 milliárd Ft
---------------- MTVA:  közszolgálati hozzájárulás (teljes költségvetés)
2011: 58,7 milliárd Ft
2012: 64,8 milliárd Ft (77,4 milliárd Ft) + 63 milliárd Ft-os hitel*
2013: 68,1 milliárd Ft (78,3 milliárd Ft)
2014: 71,9 milliárd Ft (77,9 milliárd Ft)

* a hitelből fedezték a tv székház megvásárlását és a műszaki fejlesztéseket is. A felvett összeg kétharmad része 20 éves lejáratú hitel.

Viszont a politika ugyanúgy áthatja az új struktúrát is: Médiatanács elnöke -, akit az Országgyűlés választ, - nevezi ki az MTVA elnökét valamint jelölteti a vezérigazgatókat. Mivel az elmúlt több, mint két évtizedben mindig jellemző volt az aktuális kormányzat beleszólása a közmédia vezetésébe, a jövőben sem lesz várható semmi változás, amíg a közmédia túlnyomórészt az állami támogatásokra támaszkodik.

Gyártástól függő tényezők

- Szkriptelt dráma osztály megszüntetése

Korábban létezett Irodalmi és Drámai Főszerkesztőség az MTV-ben, amelynek feladata volt, hogy a tévében újabb tévéfilmek és tévésorozatok készüljenek.
Ma már csak ehhez hasonló funkciót betöltő részlegek vannak a közmédiában: a Szórakoztató műsorok produceri Iroda (MTV) és Szórakoztató műsorok főszerkesztősége (MTVA). Nem tudni, hogy hol vannak azok az alkotói műhelyek, amelyekről szinte minden nagyobb sajtótájékoztatón és konferencián szó esik a közmédia részéről rendszerváltás óta. A külső produkciók esetén pedig nincs egy olyan konzultáns vagy szakember, aki kreatív szempontból belelátna az egyes produkciókba (lásd például az HBO-nál jelenleg Krigler Gábort). Erre lehet böngészni, keresgélni vajon milyen részlegek vették át a tévés produkciók gyártását (MTV-pdf, MTVA-pdf).

- Produkciók nem átlátható pénzügyi finanszírozása (MTVA vs. Médiatanács)

MTVA esetében nincsen egy kitűzött cél, hogy meghatározott időn belül milyen kilátások, projektek várhatóak, nem tudjuk, hogy mennyi és milyen produkciók kerülnek majd legyártásra.
Ezzel szemben a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Program-ja átláthatóbbnak tűn(het)ne. 2014-ben a program a tévés műfajokat majd 1,8 milliárdal támogatta  Ennek legnagyobb része a Fehér György pályázat 723 millió Ft-al, amelyet tévéfilmek, minisorozatok gyártására fordítanak. Ugyanakkor ez a program és pályázat sem mentes hibáktól és a részrehajló döntésekről. Van olyan cég, amelynek nyertes pályazatai egyben maximális összegű támogatást is jelent. Fura az is, hogy miközben közmédiás vezetők is vannak az említett pályázat bizottságában, a támogatott produkciók bemutatása szinte mindig a köztévé főműsoridején kívül történik (erről megemlékeztem egy korábbi posztomban).
Már odáig elment a promóció, hogy az NMHH/Médiatanács saját maga reklámozza a támogatott produkcióit. Itt éppen egy banneren egyik tízperces rövidfilmjét.

- Belső gyártás hiánya

A csatornák sokszor külső gyártót bíznak meg műsorok készítésével, ugyanakkor az országos kereskedelmi adók az olcsóbb előállítás miatt gyakran rendelnek saját produkciós cégeiktől is (RTL Klub esetében az IKO, Tv2 esetében az Interaktív). A közmédia azonban sok nagy költségvetésű műsorát is külső gyártásba adja (az elmúlt két évtized három legdrágább tévésorozata is így készült: Régimódi történet, Géniusz, az alkimista, Kossuthkifli) vagy kooprodukcióban készíti (például A Dal).

100 milliós költségvetést meghaladó produkciók gyártói (2012)

Forrás: atlatszo.hu

A legutóbbi nézett főműsoridős MTVA-s gyártás a DTK Show volt. Alig hat hónap után hozta az addigra lecsökkent, majd 15 éve sugárzott Fábry talk-showjának a nézettségét, úgy hogy közben a gyártása 82%-al(!) olcsóbb volt (2012-es adat). Ennek ellenére szakmai különbségek miatt (a műsor szerkesztőit lecserélték) elkaszálták a belső gyártású talk-show-t, ami kissé hangosra sikerült.

A fenti lista alapján úgy tűnik, hogy a hatalmas költségvetés ellenére belső gyártásra (vagy köztévés gyártócégre) sport- és stúdióközvetitéseken kívül nincs szükség. Lehetne érveket és ellenérveket is felsorolni a belső és külső gyártás ellen. Nem akarok egyik mellett/ellen sem állást foglalni. Azonban elgondolkodtató, hogy a múltban sem volt szándék egy széles igényeket lefedő közmédiás gyártóstúdió kialakítására. Pontosabban ha volt is, megfúrták azt.

"Dúlt a harc, hogy mi a fontosabb a tartalom, a főszerkesztőségek igénye vagy a televízió műszaki teljesítőképessége...() Ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy csinálunk ott (Bojár utcai stúdió helyén - szerk.) egy kisebbfajta vállalatot, ahol már egy másfajta gondolkodás is érvényesülni tud, ahova átmenthető a filmgyári szemléletmód...() Igen egy „kis mafilmről” álmodtam. De belebuktam ezt ma már elmondhatom, túl újszerű volt ez az elképzelés. Sok érdeket sértett, hogy mindenért, amit a produkció használ, azért fizetni kell majd...
[A televízió elnökeként] Két-három nap alatt összekovácsoltam egy koncepciót. Szerintem ez a koncepció részben még ma is működik. Egy olyan szervezeti rendszert dolgoztam ki, melynek az volt a célja, hogy mindenki a tehetsége szerint dolgozhasson és az egyes egységek ne akadályozzák egymás munkáját...() Hamar megismertem a politikai élet akkori szereplőit. Sajnos. Az első negyedévben, amikor kialakítottam a programomat, akkor önálló voltam. De egyre inkább egy leírhatatlan koncepciót kellett volna követnem, amit nem követtem, de a sajátomat sem tudtam már realizálni. Nagyon nagy szorítás volt. Személyes telefonok és üzenetek. Rendszeresen a kuratóriumon keresztül, de gyakorta közvetlenül is..."

Horváth Lóránt
az MTV egykori gyártásvezetője, másfél évig az MTV elnöke (1998-99)
Teljes interjú

Ma már a belső gyártás az MTVA feladata (itt dolgozik a közmédia dolgozóinak kb. 90%-a), pontosabban az itteni vezetés dönti el, hogy le tudják-e gyártani az intendánsok (kb. a programigazgató megfelelője) által berendelt műsorokat, vagy kiadják-e külső cég(ek)nek. Fentiek alapján úgy tünik azonban, hogy az MTVA inkább az utóbbit favorizálja.

Belső gyártású tévésorozat valószínű nem lesz a közeljövőben a külső gyártók preferálása és a belső gyártásba való kreatív beleszólás miatt. Külső gyártók közül viszont kiemelkedik a Szupermodern Stúdió (Szabadság-különjárat, A berni követ), a Film Positive Production reklámfilmes cég fikciós és dokumentumfilm-gyártó filmstúdiója, amely több kritkailag sikeres magyar produkciót a háta mögött tudhat.

Ami viszont megmosolyogtató, hogy többek között még az M1 intendánsa (azóta az MTV vezérigazgató-helyettese) által vezetett, közmédiás archívumokat felhasználó Szabadság tér '89 stúdióbeszélgetést is az MTVA csak külső gyártásban tudja elkészíttetni.

A második részben a közcsatornát és műsorainak felhozatalát próbálom bemutatni a kereskedelmi tévék előtt és után.