Részben a blog azért született, hogy nyomon kövesse a magyar sorozatok, tévéfilmek sorsát. Ebben a posztban azokról a produkciókról írnék (többnyire tévéfilmekről), amelyek nem a közmédia évi, körülbelül 80 milliárdos költségvetéséből készülnek, hanem az NMHH Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra-programja útján kerülnek a képernyő elé.

Az NMHH egyik feladata a hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének és fejlődésének elősegítése. Ezek egy része a Média Mecenatúra program, ahol évente több mint egy milliárd forint értékben hirdetnek meg pályázatokat az animációs filmeken keresztül forgatókönyv-fejlesztésen át egész estés tévéfilmek támogatásáig. Ezek közül kiemelkedik a Fehér György-pályázat (tévéfilmek/minisorozatok gyártási támogatása), amelyben évi kb. 600 milliót osztanak ki.

Kollarik Tamás, a program koordinátora és a számjegyek

A forgatókönyv-fejlesztésre meghirdetett Egri Lajos-pályázat évi kb. 10 milliós keretösszege kevésnek tűnik, ha azt vesszük, hogy az összes Mecenatúrás produkció (dokumentumfilm, animáció, kísérleti film, stb.) is pályázik ugyanerre az összegre. Tévéfilmeknek pedig sem NMHH, sem az által támogatott Mecenatúra program nem ad külön fejlesztési pénzt, miközben az egyik, ha nem a legfontosabb dolog a szkriptelt műfajban a jó forgatókönyv. És ha már az alap se jó, akkor nehéz rá jó minőségű épületet (értsd: sikeres tévéfilmet) felhúzni. Ezen körülmények alapján készülnek tehát a tévéfilmek és kerülnek bemutatásra esténként. Elvileg.

A közmédia képernyőjére kerülés ugyanis eléggé felemásra alakul, mivel a támogatott tévéfilmes produkciók túlnyomó része nem is kerül főműsoridőbe. Ami eléggé furcsa, hiszen egy tévécsatornának pont az lenne az érdeke, hogy a nagyobb költségvetésű és saját gyártású produkcióik az esti főműsoridőbe kerüljenek. A tévéfilmek közül a maximális, 120 millió Ft-os támogatottságú produkciók max. 140-150 milliós költségvetésűek, tehát a köztévé lényegében ingyen kapja ezeket a produkciókat. Ennek ellenére (vagy pont ezért?) az elmúlt öt évben az eddigi tévéfilmpremiereknek csak a fele került az este 7 és 11 közti sávba a Duna TV-n, illetve a régi m1-en. A maradék saját gyártású magyar tévéfilm többsége este 11 utánra kerül, ami azért valljuk be elég késői időpont egy magyar tévépremiernek.

A közmédia furcsa módon áll az NMHH által támogatott produkciók promóciójához is. Például a Szabadság különjáratot a közcsatorna mellett a TV2-s reggeli műsorban is reklámozták (hogy ehhez a köztévé közbenjárása, vagy a gyártó stúdió leleményessége kellett hozzá, nem tudni), addig a Rajzoló film noir műfajú tévéfilmet nem sokkal korábban 23 óra után mutatták be, lényegében nulla promócióval (ami akkor is mostoha körülmény, ha maga a produkció 18-as karikás). Vagy egy másik esetben a Hőskeresők című (amúgy elég jól sikerült) szatirikus filmjüket szintén nem reklámozva adták le éjfél előtt, sőt anno gyanúsnak is találták, hogy az Index sajtóanyagokat akart kérni a saját tévéfilmjükről.

A Mecenatúra tévéfilmpályázat döntnökei a vidéki tévéseknek is lehetőséget adtak (erről bővebben itt írtam). A Debreceni és a Pápai Városi Televízió is gyárthatott tévéfilmeket: a Debreceni tévé két low budget tévéfilmet (A rögöcsei csoda, Kossuth papja - 8, illetve 12 milliós támogatás), a Pápai tévé pedig a Csonka délibáb című alkotást (80 milliós támogatás, kb 120 milliós költségvetés). Ismét sokat mond a köztévé hozzáállásáról, hogy például a Kossuth papja premierje a Duna World-ön(!) volt, a Rákosi-korszakban lévő munkatáborokról szóló Csonka délibáb pedig éjfél előtt 10 perccel(!) került bemutatásra. Vagy csak kínosnak éreztek magukat a vidéken forgatott és vidéki színészekkel teli produkcióktól a köztévénél, ezt csak ők tudnák megmondani.

Két produkciónál pedig igaz, hogy tévéfilmes támogatást kaptak, de nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett tévéfilmről, ugyanis a középkori bűntényeket és nyomozásokat bemutató Fekete Krónika és a II. Lajost halálát feldolgozó A király halála valójában dokudráma. Ezek lényegében dokumentumfilmek, amelyben a színészek játsszák el a narrátor (és a szakértők) által elmondott történetet. Körülbelül úgy kell elképzelni, mint a NatGeo-n most bemutatott Mars-sorozatot, ahol egy elképzelt Mars-utazást játszanak el a színészek, miközben a narrátor és a szakértők mondják el az epizód alatt a szereplők előtt álló akadályokat illetve azokat, hogyan lehetne leküzdeni.

II. Lajos temetésén Kálloy Molnár Péter, a narrátor is megjelenik 

Feltehetően a premier előtt álló, Zrinyi halálát bemutató Vadkan vadászat és a Curtis is dokudráma lesz. Legalábbis az előbbi biztosan, az utóbbit dokumentarista film-noir-nak írták le. Tehát ezekkel is kevesebb tévéfilm kerül majd jövőre a képernyőre .

A nézettségek, pedig .... hát igen, azok önmagukért beszélnek. Maradjuk annyiban, hogy nem az évi két-három, főműsoridőben bemutatott tévéfilm fogja feltornázni a köztévé nézettségét.

Más módon készült tévéfilmes/sorozatos projektekről nem beszélhetünk. Közmédiás szkriptelt produkciók belső fejlesztése/gyártása lényegében nincs több mint két és fél évtizede, ellentétes lenne a közmédia "alapelveivel" (erről itt írtam bővebben, lásd a poszt végén lévő idézetben az egykori MTV-s vezető tapasztalatát), külső gyártásban pedig Kálomista Gábor cége az egyedüli beszállító évek óta, jelenleg csak neki vannak futó sorozatai a Dunán (Egynyári kaland, Csak színház és más semmi, Munkaügyek, és jövőre a Munkaügyek-spin-off) az évi Mecenatúrás tévéfilmjei mellett (régebben volt egy Kapitány Iván cége által gyártott sorozat is Szájhősök címmel, de lényegében a köztévé kinyírta két epizód után a havi(!) sugárzásával).

A tévéfilmeket vizsgálva összességében elmondható, hogy az NMHH Médiatanácsának Mecenatúra-programja egyáltalán nem hatékony. Tévéfilmek forgatókönyv-fejlesztésére nincs pénz (az évente gyártási támogatást kapók közül egy vagy kettő, ha kap ilyet). Az a tévéfilm pedig, amelyik végül gyártásra is kerül, 50% az esélye, hogy este 11 óra után kerül bemutatásra. Nyilván később ismételhetik korábbi időpontokban, de a saját gyártású szórakoztató produkcióknak pont az lenne a lényege, hogy emberi időben kerüljön bemutatásra, nem pedig éjfél előtt.

Amiket legalább ki lehet tenni az ablakba.
(A plakátok Frank Rizzo munkái)

Az elmúlt hat év egyetlen pozitívuma, amit ki lehet emelni, az a Szupermodern Studió/Film Positiv Productions cég, amelynek a Mecenatúra programban készült tévéfilmjei a nézettségei ellenére is kritikai sikereket érnek el mind itthon, mind külföldön.

Lentebb vannak összegyűjtve az eddigi pályázat győztesek adatai, nézettségei és az adott évbeli pályázat döntnökei (lesz pár ismerős név). A szürke sáv a főműsoridős premiert jelenti a Dunán és a korábbi m1-en. Zárójelben a tévéfilm munkacíme olvasható (ha van ilyen).

2012-es bírálóbizottság:
Tagok: Dobos Menyhért (a Duna TV vezérigazgatója), Medveczky Balázs (a MTV vezérigazgatója), Rományi Béla (közszolgálati szakértő, dramaturg, adásrendező), Szálinger Balázs (író, költő)

2013-as bírálóbizottság:
Elnök: Medveczky Balázs
Tagok: Dobos Menyhért, Rományi Béla, Blaskó Péter (színművész), Bokor Attila (filmrendező, mozgóképszakmai tanácsadó)

2014-es bírálóbizottság:
Elnök: Medveczky Balázs
Tagok: Dobos Menyhért, Rományi Béla, Zaras Andrea (filmbeszerzési menedzser)

Nem a Mecenatúra-program része:

• MEMO
  2016.09.15 21:35, nézettség: 95e (2,9% SHR), 18-49: 29e (2% SHR)
  (Gyártó: MEGAFILM)
  (az MTVA közvetlenül adott 120 millió Ft-ot a tévéfilmre)
  

2015-től kezdve a bírálóbizottság:
Elnök: Gajdics Ottó (főszerkesztő, újságíró)
Tagok: Medveczky Balázs, Zaras Andrea

Ami még várható:

Álom hava - Maga a film már 2009 óta(!) készül, magyar-szerb produkcióban. 1680 telén játszódik majd szimbolikus szereplőkkel. További infók egy 2011-es cikkben. 

Borulás - Megtörtént eset alapján készült film. 1954-ben a Balatonon a legsúlyosabb magyar hajószerencsétlenségben 23 ember halt meg. A balesetet a politikai vezetés eltussolta. Ami érdekesség, hogy ez lesz Borbás Marcsi első tévéfilmje producerként.

Az idei, 2016-os program nyertesei:

A vadkan vadászat - Zrínyi Miklós titokzatos haláláról szóló dokudráma

Curtiz - Kertész Mihály Casablanca filmjének magyar vonatkozásairól szóló dokumentarista film

Árulók (korábban: A Guszev-ügy) - Egy magyar újságíró a második világháború után kitalál egy karaktert, akivel azt igazolja, hogy a magyar-szovjet "barátság" gyökerei egészen a cári időkig nyúlik vissza. Igaz történet alapján. A főszereplőt Hegedűs D. Géza játssza majd.

Csandra szekere - Lakatos Menyhért azonos című kötetének az adaptációja

Egy szerelem gasztronómiája - Egy magyar musical, aminek a főszereplője egy különc séf

UPDATE:

2017-es győztesek

A tévéfilmekről való leírások erre lesznek

Nem a Mecenatúra-program része:

• Örök tél
  2018.02.25 21:00, nézettség : 146e (3% SHR), 18-49: 37e (2,5% SHR)
  (Gyártó: Szupermodern Stúdió)
  (A Gulág Emlékbizottság állta a kb. 400 millió Ft-os költségvetést)
  

2018-as győztesek:

A tévéfilmekről való leírások erre lesznek.

Nem a Mecenatúra-program része:

• Cseppben az élet (négy részes mini)
  Átlag nézettség: 183e (4,4% SHR) 18-49: 8e (0,6% SHR)
  (Gyártó: Projekt Film Kft) 220 milliós támogatás
• Egy másik életben
  2019.08.29 21:25, nézettség: 59e (1,8% SHR), 18-49: 12e (1,1% SHR)
  (Gyártó: MEGAFILM) MTVA 150 milliós Ft-os támogatása
• Don Juan kopaszodik
  2020.03.29 21:20, nézettség: 86e (2% SHR), 18-49: 6e (0,4% SHR)
  (Gyártó: MEGAFILM) MTVA 150 milliós Ft-os támogatása

Felhasznált források:
Médiatanács Média Mecenatúra honlapja
Tévéfilmes (Fehér György) pályázatok
Sorozatjunkie.hu (Desmond Wallace blogja)