Minden, ami média (és ami nem, az is)

KÖZmédia és az elvárások

2018. november 19. - kis_kiraly

A következő évben 92,5 millliárd Ft-ból fog gazdálkodni a közmédia. Amennyiben később külön támogatást kell adnia az NMHH-nak (volt a múltban évi 7 és 10 millárd Ft-os plusz támogatásokra példa), a jövő évi végleges költségvetés elérheti a 100 millárd Ft-ot is.

Nyilván egy közszolgálati tévé sok pénzből gazdálkodik, legyen az nyugati-európai vagy régiós szomszédbeli ország. De vajon immár a bővülő portfolióval kiszolgálja-e a magyar tévénéző lakosságot? Egy alig több mint 10%-os csatorna portfólióval biztos nem.

De vajon hogy állnak ezzel az európai köztévék nyugaton és a közép keleti régióban? És vajon magyar részről mit tud felmutatnia a köztévé? Ennek próbálok utánajárni.

A posztom hosszú lesz, próbálom röviden összefoglalni:

  • a magyar köztévé tematikus csatornáit veszem egyesével górcső alá és hasonlítom összes más országokbeli hasonló csatornáival
  • nem csak a kereskedelmi, hanem a közszolgálati tévék is portfólióban próbálnak gondolkodni és így elérni a lakosságot
  • a nézettség mellett a brand is számít a köztévéknél, a tematikus csatornáknál főképp (legalábbis nyugaton) - a köztévék elsőszámú csatornája Nyugat-európában sokszor a legnézetebb csatornák között van (Közép-Kelet Európában vegyes a kép) , de a kereskedelmi 18-49-es korosztályban inkább a kereskedelmi tévék a dominánsak.
  • a magyar köztévénél hiába van kialakítva egy tematikus csatornacsalád, ha sem gazdasági, sem programming tekintetében nincsenek ésszerű döntések (a több tízmilliárd költségvetésből a cél, hogy az évi keretet elköltse a vezetés, illetve az alig nézett produkciókat továbbra is műsoron tartják)

 

Idén 20 éve annak, hogy a kereskedelmi tévék is megjelentek az országos tévék között Magyarországon. A köztévé részéről tudjuk ez hogy végződött.
kozmediashr.jpgA negyedik sor a lényeges: abban a negyedévben az októberi hónapot nem vették bele, mivel az volt az induló két kereskedelmi csatorna (TV2 , RTL Klub) tesztidőszaka. Az előfizetési díjból, és hatalmas reklámbevételekből élő közmédia nézettsége megzuhant az első három hónap alatt alatt majd 40%-kal, a következő három év alatt több mint 50%-kal.

Forrás: http://www.agbnielsen.com


A rövid idő alatti nézettségbeli zuhanás után a köztévé akkori vezetője Peták István kijelentette, hogy tulajdonképp, nem a nézettség hanem a minőség a fontos. Nyilván mi mást mondhatott volna ilyen zuhanás után. Azóta is ezt a matrát szajkózza a köztévé.

mtva-logo.jpg

Az elmúlt 8 évben (megkésve ugyan) kialakítottak egy teljes tévéportfoliót, különböző tematikájú csatornákkal. A tovább után lássuk akkor ezeket és a más országokbeli tematikus "párjaikat" valamint műsoraik felhozatalát.

Tartalom 

I. M5 - A 0%-os csatorna
II. M4 Sport - Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér (vagy tovább)
III. M3 - A retro csatorna, amiért kétszer fizetünk.
IV. M2 - A majdnem piacvezető gyerekcsatorna
V. Petőfi TV - A nehéz célcsoport, a magyar válasz: Koncert- és magazincsatorna a maximumon.
VI. M1 - Mindig. Mindenhol.
VII. Duna World - A felesleges ismétlőcsatorna itthonra
VIII. Duna - Általános szórakoztató csatorna, amin tényleg csak szórakozni lehet
IX. Összegzés 

 

 

M5 - A 0%-os csatorna

A oktatási, kulturális  vagy ismeretterjesztő csatorna, legyen az bármely országban mindig is kis nézettségű adó. Az angoloknál a BBC Four (névvel ellentétben csak esti műsorsáv), a németeknél német nyelvű 3sat vagy francia-német ARTE megugorja az 1%-os nézettségi határt, utóbbi a franciáknál a 2%-os közönségarányt hozza (egész éves átlagok). 
A régióban a lengyeleknek van egy kulturális, és egy történelmi csatonájuk (TVP Kultura és TVP Historia). TVP Histora kb 0,5% SHR-el fut, a cseh CT:art szintén kevés közönségre számíthat, főképp idősekre.

artlogos.jpg

Még egy ilyen kis nézettségű csatornánál (még ha csak kulturális is) kell, hogy legyen nézettségi elvárás. Nem mindegy ugyanis, hogy egy alapból alacsony nézettségre számító csatornán egy műsort ezer vagy ötezer néző nézte. A két műsor között 500%-os emelkedés van.

Itthon nálunk a csatorna elindítása óta eltelt két év alatt sokszor 0,4% SHR-t sem éri el lényegében vetélytárs nélkül. Sokszor nincs benne az 50 legnézetebb tévécsatorna között sem.Itthon a Top 25-ös csatornák hozzák a kb 1%-ot (2018 vége). Ezalatt egész évre vonatkozóan bruttó 7 milliárdból gazdálkodnak. Hogy indokolatlanul öntik a pénzt és szórják szét arra jó bizonyosság, hogy már az indulás évében legalább 20 saját műsort rendeltek meg 1100 epizóddal + belső gyártásban 700 epizóddal(!!!) (mind 2016-os adat)

 


M4 Sport - Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér (vagy tovább)

Amíg a kereskedelmi piacon öldöklő harc folyik a közvetítési jogokért, addig a nyugat-európai közmédia csatornák kimaradnak ezekből. Az ottani közmédia csatornák számára kizárólag az olimpia, illetve a foci Eb és Vb a legfontosabb. Ezeket a közvetítési jogokat megpróbálják  - ha van rá keretük - kizárólagosan vagy másik nagy kereskedelmi multival együtt megvenni és felosztani az mérközéseket.

sportlogos.jpg

Sportcsatornával Nyugat-Europában az angol és a német köztévé nem rendelkezik, a spanyol és az olasz igen. Európában az elsőszármű sport temészetesen a futball, tőlünk nyugatra fizetős tévécsatornák csapnak le a helyi futball bajnokságokra, általában a hazai klubfocimeccsek közül csak a kupaküzdelmeket közvetíti a közmédia  (FA Cup - BBC , Copa del Rey - RTVE vagy éppen Coppa Italia - RAI). Valamint, ha van valamilyen presztízs sportesemény az országban (lásd mondjuk az angoloknál a Wimbledont vagy az Epsom-i derbyt).

Kelet- Európában is hasonló jellemző a nemzeti közmédia sportcsatornáira. Bár errefelé is közvetítenek úgymond prémium kategóriás sporteseményeket (például Formula 1-et közvetíti az osztrák köztv, viszont az osztrák Bundesligát az idei idénytől már nem, azt a Sky fizetős csatorna szerezte meg).

Próbálkozások vannak az Európai közvévék piacán, hogy a szélesebb közönség számára fontos sportközvetítéseket egy országos csatornán is kötelező legyen sugározni. (osztrákoknál jelenleg egy törényjavaslat is van erről)

Nagy-Britanniában ilyen: 

  • Futball Vb, EB összes mérközése (férfiaknál az összes mérközés; nőknél csak az angol csapat, illetve egy elődöntő és a döntő)
  • FA Cup döntő
  • Grand National és Epsom Derby lóversenyek
  • Rögbi Challenge Cup és Rögbi-vb
  • Wimbledon tennisztorna
  • Olimpiai és (Paralimpiai) játékok (nyári,téli)

 

Az osztrák tervezet szerint:

  • Olimpiai játékok (nyári,téli)
  • Futball Vb, EB (hazai érdekeltségi mérközések, valamint a nyitó mérkőzés, elődöntők és a döntő)
  • Az Osztrák labdarúgó-kupa utolsó 4 mérkőzése
  • Alpesi-sí és északi sí világbajnokság,

 

Nálunk még nem sikerült ilyet alkalmazni, bár volt erre való próbálkozás egy konkrét esetben, amikor a DigiSport által közvetített magyar érdekeltségű kézilabda döntőket (BL, illetve KEK) probálta volna a közmédia is közvetíteni, de a kért összeg miatt elálltak tőle.

Nézettségi elvárás egy sportcsatorna felé nincs, hiszen nézettség kizárólag azon múlik, hogy mennyit tud áldozni a csatorna a közvetítési jogokért. Emellett legfeljebb dokumentumfilmeket vagy sportreality-ket adnak a sportcsatornák, amelyek nézettsége elhanyagolható. A közsport-csatornáknak (ha vannak)  annyi felelősségük van az országos sportközvetítéseknél, hogy a hazai, nem prémiumértékű, ún. peremsportokat felfuttassák.

Itthon: Az M4sport esetén ha van pénz, akkor van a köztévén Formula-1, magyar futball és BL is. Ha nincs, akkor ezeket a sporteseményeket biztos láthatjuk valamelyik kereskedelmi sportcsatornán. A magyar sportcsatorna éves költségvetése kb 10 milliárd Ft, de ez felmehet 17-18 millárd Ft-ra is a nyári olimpiák évében, ugyanis az olimpa mellett még ekkor szokták rendezni a foci-Eb-t is (2016-os adat).

 

M3 - A retro csatorna, amiért kétszer fizetünk.

Nem jellemző a külföldi köztévés csatornákra, hogy külön retró csatornával is rendelkeznek. Csupán a meglévő portfólióban lévő többi csatornára tűzik a régi adásokat kitöltve ezzel a maradék műsoridőt a többi tematikus adójukon. A portugáloknál -, amely a magyarhoz hasonló nagyságú - van egy hasonló retro csatorna (RTP Memória) közel 1%-os közönségaránnyal.  Hasonlóan ott is a helyi köztévés archivumok mellett klasszikus amerikai televíziós sorozatokat sugároznak.

Itthon: A csatorna koncepciója alapján csupán a régi klasszikus adásokat ismétlik, emiatt nézettségi elvárásokat sem támaszthatunk a csatorna felé. Esetleg a létét kérdőjelezhetnék meg, de ismétlőadóként megközelíti a többi tematikus közcsatornát, ami kritika is a többi csatornával szemben. Az egyetlen közcsatorna, amelyik fizetős platformon van. Vagyis az egyetlen olyan csatorna itthon, amiért az állampolgároknak kétszer  kell fizetniük (állami támogatás + havi előfizetési díj).

 

M2 - A majdnem piacvezető gyerekcsatorna

kidslogo.jpg

Itt inkább csak adatokat közlök.

Nemzetközi gyerektévék éves közönségarányai

  1. NRK Super - norvég - 37,4% SHR (2-12)
  2. Barnkanalen - svéd - 31,5% SHR (3-11)
  3. ČT:D - cseh - 27,48% SHR (4-12)
  4. Ketnet - belga - 21% SHR (4-12)
  5. Karusel - orosz - 18,6% SHR (4-12)
  6. KIKA - német - 15,4% SHR (3-13)
  7. Clan - spanyol - 17,2% SHR (4-12)
  8. DR Ultra - dán - 14,5% SHR (7-12)

2016-os adatok, zárójelben az adott országbeli célcsoportok
Forrás: www.mediaguru.cz

Magyar gyerekcsatornák éves közönségarányai
(4-14-es korosztály, zárójelben az előző évhez képest mennyi lett a változás)

  1. Nickelodeon 11.27% (+1,37%)
  2. M2 7.38% (+1,68%)
  3. Disney Csatorna 5.54% (-2,93%)
  4. Minimax 5.16% (-1,23%)
  5. Cartoon Network 4.28% (-0,89%)
  6. Nick Jr. 3.53%
  7. Kiwi TV 0.55%

Forrás: gyerek-vilag.tk
2016-os adatok , 2017-es adatok

Meglepő, de itthon ez az a közcsatorna, amelyik megszorongatja a kereskedelmi vetélytársakat. Bár azt vegyük figyelembe, hogy a kereskedelmi gyerekcsatornák nem ingyenesek. A tavalyi M2-es nézettség emelkedés részben köszönhető a megszerzett Disney-s műsorcsomagnak is.

 

Petőfi TV - A nehéz célcsoport, a magyar válasz: Koncert- és magazincsatorna a maximumon.

A célcsoport a tinédzserek és fiatal felnöttek. Ezt a folyamatosan változó korosztályt a legolcsóbb elérni (online), de egyben a legnehezebb tartalmat készíteni számukra.

Európában igazából csak nyugaton van arra próbálkozás, hogy ennek a célcsoportnak is legyen csatornája és/vagy online platformja. Például a németek a One és a ZDfneo csatornájukkal próbálkoznak (ezek a 30 év alatti célcsoportot céloznának meg). A ZDFneo-n futó Jan Börgenman Royal Network Magazinja egy jó próbálkozás erre, bár legutóbb nemzetközi viták közepében találta magát. Ennek ellenére mindkét német 'fiatalos' csatorna legnézetebb műsorai az elsőszámú csatornáiktól átvett krimiműsorok (PL Agatha Christie feldolgozások, vagy német krimisorozatok), amelyekel nehéz megcélózni a fiatal közönséget. A ZDFneo esetében hiába 3%-os nézettsége van a csatornának, miközben a csatorna nézőinek átlagéletkora továbbra is 60 év felett van.

teenlogos.jpg

Van a német közmédiának egy online felületes próbálkozása is (funk), ahogyan az angol közmédia 30 év alatti nézőket megcélzó csatornája (BBC Three) is egy ideje már csak neten érhető el. Az utóbbi évek legnagyobb figyelmet kiváltó fiataloknak szánt norvég ifjúsági műsor is neten keresztül találta meg a közönségét (a SKAM sorozatról és a sorozat hatásairól erre lehet olvasni (index.hu, comment.blog.hu)

A Közép-Kelet európai régióban (a magyart leszámítva) nincs is erre próbálkozás.

Itthon a fiataloknak szánt esti műsorsáv napi élő bejelentkezésekre az Akvárium Klubból és az A39-es hajóról illetve egy Holnap suli! tiniszitkomkra szorítkoznak. Utóbbinak a népszerűsége - tekintve, hogy egy országos tévén megy - lehetne sokkal nagyobb. Összehasonlításképp: másik hasonló magyar websorozatnak (Középsuli) -, amely csupán netes jelenléttel rendelkezik - 60 ezerrel több követője van a Facebook-on.

 

M1 - Mindig. Mindenhol.

Nagy-Britanniában kb 1-1,5%-os a BBC News nézettsége. Ehhez hasonlóan hozzák egyenként az 1%-os közönségarányt a német köztévé különboző hírcsatornái is (ZDFinfo, tagesschau24, phoenix), plusz ehhez jönnek még a kereskedelmi hírcsatornák is (lásd briteknél Sky News, vagy németeknél az n-tv vagy a Welt), amelyek szintén kiharapnak a nézettségi tortából.

news.jpg

A briteknél a BBC News-ban vannak neves műsorok (lásd HardTALK), de ott a nézettebb csatornákon (BBC One, BBC Two) lévő műsorok későbbi ismétlése is előfordul (The Andrew Marr Show, Question Time, Newsnight, Newswatch, Reporters). A németeknél inkább panelbeszélgetés a jellemző és a hírcsatorna itt is inkább csak átveszi a nézettebb anyacsatornán lévő műsort. Világszinten gyakori, hogy sokszor a műsorvezető nevével adják el a hírműsort (ezek sokszor a legnézetebb műsorai a hírcsatornáknak). Példának itt vannak a német műsorok például "Maischberger", "Anne Will", "Maybrit Illner", "Markus Lanz" vagy éppen "Dunja Hayali".

Sportcsatornákhoz hasonlóan itt sincs nézettségi elvárás. Általában országos választásokkor, vagy ha valami rendkivüli hír történik megugrik a nézettség. Ezen kivül a hírháttérműsorok arcainak a magazinműsorai a legnépszerűbbek, amelyeket sokszor saját nevükkel promótálnak

Talán kevesebb versenyhelyzet van a keleti régióban, ezért lehet például a lengyel köztévének 3-4% SHR-t is elérő köztévés hírcsatornája.
Hírcsatornák közötti éves nézettség teljes lakosságban.

  1. TVN24 4,27% SHR
  2. TVP INFO 3,83% SHR
  3. Polsat News 1,14% SHR

2017-es adatok,
Forrás: wirtualnemedia.pl

Nálunk 3-4%-s nézettséget szokott hozni a csatorna. Talán ez az egyetlen csatorna az M2 gyereksávja mellett, amely hozza az európai átlagnézettséget.
Az elmúlt 61 évben közvetve/közvetlenül, de kisebb-nagyobb mértékben mindig az aktuális kormányzathoz szoktak húzni a hírek. Ezen a jelenségen a rendszerváltás és külön álló hírcsatorna sem változtatott.

 

Duna World - A felesleges ismétlőcsatorna itthonra

Diaszpóra csatorna, a külföldön élő azonos nemzetiségeknek.

international.jpg

A régióban hasonló csatornák például: TVP Polonia - lengyel, TVR International - román. Itthon értelme nagyon nincs, hogy országon belül is fogható legyen. Legfeljebb azért, hogy jobban szembetűnőbb legyen az elsőszámú csatorna alacsony nézettsége. Lásd október 7-én vasárnap:

Duna TV -  Magyarország, szeretlek!: 170e (3,7% SHR), 18-49: 5e (0,3% SHR)
Duna World - Gasztroangyal (ism): 217e (4,6% SHR), 18-49: 66e (3,8% SHR)

Forrás:: sorozatjunkie.hu

 


Duna - Általános szórakoztató csatorna, amin tényleg csak szórakozni lehet

Minden köztévében ki van jelölve egy elsőszámű általános szórakoztató csatorna, amelyen a kiemelt többnyire szórakoztató műsorok szoktak futni. Maga a szórakoztató műfaj ma már elmosódik a kereskedelmi és a közszolgálati tévék között.

flagshipchannel.jpg

Erre jó példa, hogy a Voice tehetségkutató itthon kereskedelmin ment, míg az angoloknál a BBC-n ment jóideig. Vagy épp fordítva: a sztárokat táncoltató Szombat esti láz itthon az RTL klub-bon adták, míg a briteknél a köztévé zászlóshajós műsora. És még mielőtt valaki azt állítja, hogy persze a Magyarország, szeretlek! olyan nemzetközi formátum, amely csak köztévéken mehet, akkor rosszul tudja: a németeknél a kereskedelmi Sat1 tűzte műsorára. Vagy a Sztárban sztár féle műsor a németeknél a ZDF-en ment.

Furcsa ez a kettőség. Európában a kereskedelmi tévék csak később kapcsolódtak be a tévés iparba és a szórakoztatás jelentős részét ők vették át, de nem lehet azt várni tőlük, hogy például látványos természetfilmes sorozatokat, érdekes dokumentumfilmeket, irodalmi adaptációkat is fognak gyártani és bemutatni. Itt jönne be a köztévé szerepe.

Külföldön BBC One közel hasonló nézettséggel megy, mint az ITV, a kereskedelmi riválisa, a németeknél a két köztévé (Das Erste és a ZDF) pedig a két legnézetebb csatona. Ez még akkor is nagy siker, ha csak teljes nézőszámban van így (viszont a 14-49 évesek között a nagy kereskedelmi csatonák - RTL, Pro7, Sat1 - mögött vannak). A régióban a lengyelek (TVP1, TVP2) és a cseh CT1 csatornákat sokan nézik. A folyamatosan költségvetési problémákkal küszködő román tévét (TVR) immár sokadszor segítette ki az állam (ez nálunk is ismerős helyzet). talán az egyik legkevésbé nézett adó a régióban. Tehát van még nálunk is rosszabb nézettségű csatorna. Körülbelül a bolgárhoz (BNT 1) hasonló helyzetben van az itthoni társa: két nagy kereskedelmi mellett messze lemaradva az elsőszámú köztévés csatornától.

Itthon a közmédiában legutóbb 2011-ben történt forradalmi változás, amikor összevonták a tévét, rádió és a hírügynökséget, rendbe rakták a pénzügyeket és sok premiert tűztek műsorra. Ami a negatívum, hogy hét év után is gyakorlatilag ugyanaz(!!!) a felhozatal. Erről bővebben már írtam korábban

A Dal egy ígéretes kezdeményezés volt, ugyanakkor évek alatt nem tudtak ebből egy brandet kialakítani, mint mondjuk a svédeknél a Melodifestivalen esetén. A harmadik évtől kezdve folyamatosan esett a nézettség, a finálé előtti ismételt megméretteséről nem is beszélve.

Forrás: Köztévé Blog fb-oldal

A hétköznap esti felvezető műsor jó választásnak bizonyult (Maradj Talpon!), de Gundel Takács Gábor távozása és az új kvízműsor (Honfoglaló) sikertelensége és továbbra is műsoron tartása csak arró jó, hogy tovább csökkentse az utána követő műsorok amúgy is alacsony nézettségét.

A magyar közmédiának (bármennyire is hihetetlen) volt egy aranykora. Egy olyan másfél évtized, amely európai, de legalábbis régiós szinten is ismerté vált. Az még nagyobb kritika, hogy ez az időszak nem a rendszerváltás utáni időben keresendő. 1968-1983 között ma már elképzelhetetlen sok hazai és nemzetközi produkció forgott itthon, utóbbi magyar részvétellel.

Egy ilyen kooprodukciós próbálkozás volt most, a négy ország által készített Mária Terézia minisorozat. A cseh és szlovák illetve a cseh és osztrák koprodukciók már évek, évtizedek óta készülnek, nálunk ez (is ismét) gyerekcipőben jár. A minisorozat itthoni közönségaránya híven tükrözi a régióban az elsószámú közcsatorna népszerűségét a többiekével szemben.

Forrás: Köztévé Blog fb-oldal

Azt tegyük hozzá, hogy még ezt is sikerként lehet elkönyvelni, mivel a kb 4%-os csatornaátlag dupláját hozta a minisorozat.

Forrás: Köztévé Blog fb-oldal

 

Szomorú belátni, hogy több mint 60 év alatt csupán másfél évtized volt amikor tényleg látványos műsorokat adtak a köztévében. Én nem estem bele abba a korszakba. A retro műsorokban is lényegében annak a 15 évnek a gyártásából láthatunk műsorokat. Van példa arra, hogy lényegében nulláról is fel lehet építeni valamit (lásd HBO magyar produkcióit). De hála istennek van internet, ahol tudok nézni más közmédiás műsorokat, mert a mai magyar kínálat kiábrándító.

'A közszolgálatiból az állati már megvan, már csak a köz hiányzik'

Hofi Géza a 90-es évek közepén.

A bejegyzés trackback címe:

https://kiskiraly.blog.hu/api/trackback/id/tr2514330805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.