Minden, ami média (és ami nem, az is)

Eurovízió és a sznobizmus

2014. május 04. - kis_kiraly

Az Eurovíziós Dalverseny közeledtével szeretnék egy kis betekintést adni a dalversenyek és a fesztiválok világába. Lehet szeretni, nem szeretni, de tévés blogként nem lehet elmenni mellette.

Van egyfajta sznobizmus az emberben, ha valaki dalfesztivál vagy dalverseny nézésére adja a fejét: elhangzanak a dalok, majd egy skálán pontoz a zsűri és/vagy a közönség a szerintük legjobb dalra. Másnap pedig eldől, hogy lesz-e belőle sláger vagy simán elfelejtjük és csak egy dal lesz a futószalagon gyártott többi közül. Manapság a tehetségkutatók újabb és újabb változatát éljük (Pop Idol, X-Factor, The Voice vagy a most induló Rising Star), ahol az előadó körüli show fontosabb, mint maga a dal. Ezt a 2000-es évektől kezdve az Eurovízió is átvette. Annyi eredetisége maradt a dalfesztiváloknak, hogy a tehetségkutatókkal ellentétben itt új dalok hangzanak el. Ez pedig elég arra, hogy a legalább máshol még nem hallott produkciók miatt odakapcsoljuk. Legalábbis az elején.

A KEZDETEK

Az 1950-es években az EBU (Európai Műsorsugárzók Uniója) kísérletet tett arra, hogy az akkoriban modern távközlési technika felhasználásával (földi mikrohullámú hálózatot teszteltek) a televíziók élő közvetítést sugározzanak az Eurovíziós Hálózaton keresztül. Ma már teljesen normálisnak vesszük, ha a tévében élőben nézzük például az Olimpiát, de ez akkoriban nagy szó volt. Erre a rendszerre kellett valami tartalom. Olyan, amit minden országban egyformán megértenek. Az EBU vezetősége végül az 1955-ös olasz Sanremo-i Dalfesztivál hatására eldöntötte, hogy a következő évben egy ehhez hasonló műsort fognak sugározni. A dal ugye univerzális, bármilyen nyelven is énekeljen az ember. Csak egy nagy stúdióra, sok kamerára, egy nagyzenekarra, énekesekre és persze egy nemzetközi zsűrire volt szükség. Így született meg az Eurovíziós Dalverseny.

Eurovision_Song_Contest_1958_-_Domenico_Modugno.png

Magyarországon a Táncdalfesztivál mindenki számára ismerős vagy legalábbis hallott róla. Az 1960-as évek második felében hozták létre szintén a sanremo-i verseny mintájára, hogy a magyar dalszerzők és az előadók megmérethessék és megmutathassák magukat a tévéközönség előtt. Az első „klasszikus” időszak 1966 és 72 között volt, de a 90-es évek közepéig különböző elnevezéssel ugyan, de rendeztek versenyeket. Ennek egyik mai változata pár éve elindított A Dal műsor. Itt egy interjú olvasható az MTV-s Bánki Ivánnal, aki 3 dalversenyt is rendezett. További részletek a Táncdalfesztivál magyar wikipedia oldalán erre.


AKKOR ÉS MA

Személyes megjegyzés: én a mostani Eurovíziós adásokat angol kommentárral nézem (korábban Terry Wogan és most a talkshow házigazda Graham Norton közvetíti), mert tényleg élvezet őket hallani. Ők tényleg a műsornak a szórakoztató oldalát közvetítik a nézőnek. Talán azért, mert a britek az elmúlt évtizedekben helyezésileg rosszul szerepeltek, de ezt kompenzálják humoros (ön)iróniával, szemben mondjuk Gundel Takáccsal, aki talán túl sportközvetítőire veszi a figurát.

A műsort egészen 90-es évekig belengte egyfajta ünnepélyesség: öltönyös karmester és kiöltözött nézőközönség. Évek során olyan családi zenei műsorrá vált, amit nyugodtan nézhetett a 7 éves kisgyerek és a 70 éves nagymama is. Részben ezzel magyarázható, hogy az Eurovíziós dalok világa egy külön szubkultúrát alkot, mivel kevésbé követi az aktuális zenei trendeket. Például 1960-as években, amikor javában tombolt a Beatles és a beatzene, addig az Eurovíziós színtéren Gigliola Cinquetti, Lulu vagy éppen Cliff Richard Congratulations slágere volt a menő. Ugyanúgy a 70-80-as években a nagyi a fotelben nem volt kíváncsi egy Rolling Stones-stílusú bandára, helyette ott volt az ABBA, Brotherhood of Man vagy a Bucks Fizz.

vlcsnap-2014-05-04-17h52m08s217.png

Kétségkívül a legnagyobb slágerek többsége a 70-es években született. Sokan nem is sejtik, hogy jó néhány fülbemászó dal mind egykor a fesztiválon mutatkozott be. A Waterloo mellett a  A-Ba-Ni-Bi (a diszkógömb, mint díszlet, uhh), Save your kisses for me, Dschinghis Khan, de idevehetjük még a 82-es Ein bißchen Frieden-t is. Sokszor nem volt véletlen a címadás: a 90-es évekig egy rövid időszakot nem számítva csak anyanyelven lehetett énekelni. Ilyenkor jött elő a dalszövegírók leleményessége és könnyen érthető dalcímek, mint a La, la, la, Diggi-Loo Diggi-Ley vagy a Csonka Pici által is unalomig ismert Ding-a-dong. Mert végül is csak egy versenyben szerepeltek a dalok.

bucks-fizz-3.jpg

Manapság is vannak nemzetközi dalversenyek, bár kétségkívül ezek ismertsége csak a rendező országon belül mérhető. Két éve az X-faktoros Takács Nikolas volt a Top of The Tops lengyel dalfesztiválon Sopotban (videó). Eredetileg 1977-ben indult Intervíziós Fesztivál néven és kihagyásokkal manapság is megrendezésre kerül.

 

Péter Szabó Szílvia is szerepelt tavaly a Denizliben megrendezett Nemzetközi Török Nyelvű Zenefesztiválon, bár csak azt az estét közvetítették, ahol ismert török dalokat énekeltek. Igen, törökül. (videó - nem kell tekerni, odaugrik a dalra). Nem összekeverendő a tavaly indult Türkvíziós Dalversennyel.

Maga a tévéműsor nagyot változott az évtizedek során: pirotechnika, szélgép és a hatalmas LED-falak vették át a szerepet. Ezeket a svédek kezdték el használni még 2000-ben. Benny Andersson, az egykori ABBA-tag nyilatkozta is: ma már az Eurovízió, nem más, mint egy hatalmas televíziós esemény. Tehát már ő sem mint zenei műsorról beszélt csak. A kezdetekben még alig több mint 1 órás időtartamú versenyből mára egy 3 és fél órás show lett. A rendezés (két elődöntő és egy döntő) nem kis pénzbe kerül, ahogyan a lenti táblázatból is látszik.

OB-XA332_EUROVI_G_20130410225103.jpg

Idén Dánia, pontosabban Koppenhága ad otthont az eseménynek. A 2014-es rendezési költségeket 25 millió euróra teszik, plusz 5 millió euró pedig az egyéb kiadásokat (épületrekonstrukciók, Eurovíziót körülvevő rendezvények stb.) fedezi. Nyilván kisebbek voltak régen a költségek, mint ma. Bár a 90-es években az ír köztévé csaknem csőd szélére került, amikor öt év alatt négyszer(!) kellett megrendezni (a rendezési jogot az előző évi győztes kapja meg).

800px-Escenariomalmo.JPG

Skandinávoknál és az olaszoknál a mai napig népszerűek a helyi dalversenyek (dán Melodi Grand Prix, svéd Melodifestivalen, olasz San Remó-i Dalfesztivál). Érdekes, hogy amíg a skandinávoknál a show jelleg dominál, addig az olaszoknál a mai napig a dalok előadása élő zenekarral és táncosok nélkül történik.

Melodifestivalen döntőjét idén 3,3 millióan nézték egy majd 10 milliós (tehát magyarhoz hasonló nagyságú) piacon. És így is az idei volt a legrosszabb nézettségű svéd döntő az elmúlt évtizedben, amúgy átlagosan 4 millióan nézik. Az idei olasz verseny döntőjét 9,35 millióan nézték (43.51% SHR). Ott is kevesebben nézték, de a 10 milliós nézettséget rendszeresen el szokta érni a műsor.


ELŐADÓK

Az előadókat az adott ország köztelevíziója delegálja belső döntés vagy külön nemzeti válogatóverseny alapján. Egy jól felépített országos verseny később akár évenként szállíthatja a jó nézettséget az adott köztévének (lásd a svédeket vagy az olaszokat).

Az előadók döntő többsége országukon kívül nem ismert, de feltűnnek később befutott zenei sztárok vagy már a sikerük zenitjén túllévő előadók is. Előbbiek közül a legismertebb természetesen az ABBA, akik az 1974-es Eurovízió után SOS és a Mamma mia számukkal kezdték meg ténylegesen a nemzetközi menetelésüket. Szintén ugyanebben az évből Olivia Newton-John, aki pár évvel később a Grease-el robbant be, 1988-ból Celin Dion, aki majd pár évvel később lett nemzetközileg is ismert előadó. Utóbbikra példa a Katrina and the Waves (1997), Kate Ryan (2006), DJ Bobo (2007), Blue (2011), Bonnie Tyler, Cascada (2013).

esc0708.jpg


INTERVAL ACT ÉS A SZAVAZÁS

Az úgynevezett „közbülső műsorszám”, amikor a műsoridőt próbálják kitölteni valami érdekessel dalok elhangzása és a szavazás között. Ez néha rosszul (egy íjászt hívnak meg, aki a műsora végén megpróbálja eltalálni a fején lévő almát: nem sikerül aztán mégis, humor és retrofaktor garantált - videó), néha jól szokott sikerülni (Cold Steel Drummers 2011, első elődöntő). De ezt a szervezője válogatja: azeri rendezésű döntőben olyan énekes is fellépett, akinek az apósa történetesen az azeri elnök. No comment. Persze nem maradhat ki a Riverdance és Michael Flatley sem, aki itt mutatkozott be először a nemzetközi közönségnek.

A szavazásról nem lehet sokat beszélni. Nyilván teljesen szubjektív kinek melyik dal tetszik. De nyilván erőteljesen érződik az országokban élő kisebbségek szavazata valamint a kialakult blokkszavazások: skandinávok, szovjet utódállamok egymásra szavaznak. Elég csak az utóbbi évek nyerteseire gondolni. Szinte csak skandináv és volt szovjet orosz államok voltak, kakukktojás a németek (abban az évben kivételesen más volt a szavazás menete: a dalok elhangzása alatt is folyamatosan lehetett szavazni). EBU próbálja csökkenteni ezek hatásait, behozta pár éve újra a zsűrit így a végleges szavazatok az adott ország zsűrijének és a telefonos szavazatainak 50-50%-os arányából tevődik össze. Bár hallottunk már megvásárolt szavazatokról is a múltban.

Eurovision-2014-logo-art-JoinUs_4-600x333.jpg

Hogy mit hoz a jövő? Amíg van nézettség és persze pénz, addig nyilván lesznek dalversenyek, így Eurovíziós Dalverseny is (az egy évvel idősebb Sanremo-i Dalfesztivál is még rendre hozza a nagy nézettségeket az olasz csatornának). Addig pedig lehet szeretni utálni, kritizálni vagy éppen szórakozni a zenei műsorfolyamon.

A bejegyzés trackback címe:

https://kiskiraly.blog.hu/api/trackback/id/tr596114781

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ANOka 2014.05.05. 23:34:20

A karmester és a szimfonikus zenekar nagyon hiányzik (Ld.: Friderika). Mióta nincsenek, csak színpadon ugráló "tátogó" bohócokról szól az egész. (Nem is nézem.)

Deino · http://play.blog.hu 2014.05.06. 00:21:13

Mindig is bírtam az Eurovíziót, úgyhogy külön örültem ennek a remek posztnak :)

Praktikum 2014.05.06. 06:21:33

Amióta arról szól, hogy mutassuk be a másságot azóta nem nézheti a gyerek nálunk. Nekem elegem van ebből. Nem hallgatom, nem nézem. Nem magyarázkodom. Ja.... miért van annak a szép ruhájú néninek szakálla.

kis_kiraly · http://kiskiraly.blog.hu 2014.05.07. 19:55:39

@Deino: Köszi! Lesz még legalább egy része, az nézettséges lesz.