A posztsorozat első részében azokról a tényezőkről (költségvetés, gyártás) írtam, amelyek hatással voltak/vannak a mai műsor- és sorozatgyártásra. A második, befejező részben a közcsatorna tartalmáról és az azokat befolyásoló döntésekről fogok írni.
Csatornától függő tényezők
- Mai nézett tartalom hiánya
A kereskedelmi televíziók megjelenése előtt a köztévé próbált szórakoztatni és különböző sorozatokat, tévéfilmeket adni.
Forrás: mek.oszk.hu
Azonban az országos kereskedelmi csatornák megjelenésével a köztévé nézettsége lecsökkent. A nézett műsorok és műsorvezetőik a kereskedelmi tévékre kerültek: Friderikusz (a későbbi Meglepő és mulatságos műsorával) és Fábry (Esti Showder) az RTL-re, a Szerencsekerék és a Mindent vagy Semmit! gyártója pedig a TV2 résztulajdonosa lett és oda vitte a saját produkcióit.
Két évvel később már a Top20-ban sincs MTV-s produkció
Forrás: origo.hu
Hasonlóan több más országhoz, a magyar köztv hamar elveszítette a nézettségi versenyt. A drasztikus esés részben annak volt köszönhető, hogy egyszerre két kereskedelmi csatornát is indítottak. Mellékesként megjegyezzük, hogy a Tv2 felvállalta a "Család televíziója" szerepet, ezzel hamar elszipkázva az MTV nézőit, ugyanakkor később hátrányává vált a 18-49 közti nézettségi csatában.
A francia példa: A köztv2-es (France2 - piros) nézettsége lecsökkent miután 1987-ben (szürke függöleges vonal) privatizálták az egyik közcsatornát (TF1 - sötétkék) valamint elindították ugyanebben az évben a másik kereskedelmi adót (M6 - sárga) A köztévé 3-as (France3 - világoskék) tudott csak némi nézettséget szerezni a kereskedelmi tévék bevezetését követően.
Forrás: http://fr.wikipedia.org/TF1
2000-es évekre a magyar köztévé nézett produkciói közül már csak a Szeszélyes évszakok és zenei showműsorok, válogatások (Slágertévé, Névshowr, Szuperbuli, Szenes Iván különböző zenés műsorai, Csináljuk a fesztivált!) érték el az egymilliós nézőszámot. Sorozatok, tévéfilmek bár készültek, nem tudtak jó nézettséget hozni a kereskedelmi tévék műsoraival szemben.
- Mai minőségi tartalom hiánya
Mindig vita tárgya, hogy mi a célja a közszolgálati televízióknak, mik azok a műsorok, amelyek egy köztévé műsorán meg kellene jelenniük. Mi számít jobban: a minőség vagy a nézettség? A magyar köztévé vezetőinél (legalábbis a nyilatkozataikban) az első volt a fontosabb és bíztak abban, hogy akkor a nézettség is jönni fog. Tévedtek, azonkívül, hogy az elsőt sem tudták sokszor teljesíteni. A két tényező ugyanis nem feltétlenül áll egyenes arányosságban egymással.
Erre egyik példa a Beugró műsor esete, amely több csatornán is szerepelt műsoron (többek között a köztv-n is), de a pozitív kritikák ellenére sehol se tudott nagyobb nézettséget elérni.
Bár nem ugyanaz a műfaj, de a monte-carló-i Arany Nimfa-díjas On the Spot-ot a pozitív visszajelzések ellenére szintén kevés néző követ. Az ilyen típusú műsoroknak a nézettsége viszont elég lenne egy kisebb nézettségű csatornának, de ez a félig elkészített közcsatorna-portfolió hibája. Egy általános, szórakoztató (M1) és egy gyerekcsatorna (M2) mellett lényegében három másik közcsatorna (M3, DunaTV, Duna World) csak az köztévé archívumaiból ad műsorokat.
- Nézettség - kevésbé nézett műsorok képenyőn tartása
Minden időszakban vannak olyan kisebb-nagyobb cégek, amelyek úgymond „kivételes” helyzetben vannak (a nagyobbak közül például a 90-es években a Szféra TV, 2010-es években a MEGAFILM vagy a Hungister), és gyakran olyan műsorokat is berendeltek, akár újabb epizódokat is, amelyek nézettségileg nem teljesítettek jól. Amennyiben a gyártott produkció a köztévén nem nagy bukás (erre jó ellenpélda a pár epizód után elhasalt Marslakók napi szappanopera), akkor a cég hosszú távú megbízásra számíthat. Így nyilván nem a nézettség, hanem a minél több epizód legyártása kerül előtérbe. Olyan produkciók, mint például a 90-es években a Dilibuli, Bruhaha (valaki emlékszik ezekre?), vagy most a 2010-es években a Móricz-adaptációk, Mesélj nekem! - gyerekműsor, Hacktion, Munkaügyek, de még ide lehetne venni a mostani Fábry-show-t is.
Vagy elég csak a Duna TV sorozatberendeléses botrányára (pld. a Diplomatavadász, a bemutatásra már nem került Karádysokk) gondolni, ahol különböző cégek mögött ugyanaz az illető kapta a megbízásokat, aki gyártóstúdiókkal legyártatta a csatorna által berendelt produkciókat. Erről egy elég részletes cikket itt lehet elolvasni. Érdemes megemlíteni a Hacktion sorozatot is, amelynek első évada szintén érintett volt a berendeléses botrányban. Végül a sorozat 6 évadot élt meg, miközben a második évad végén lecserélték a színészgárdát és rebootolták a sorozatot is.
- Vezetőség és felelősségválalás
Egy csatorna megítélésén sok múlhat saját gyártású műsorai, hiszen a saját gyártás sikere hozzátehet a csatorna brandjéhez, míg a sorozatos bukások (értsd.: jóval csatorna nézettség alatt teljesítő műsorok) hosszútávon jelentősen csökkenthetik a nézettséget/népszerűséget.
A lent felsorolt embereket lehet dícsérni/szidni/átkozni, ha valami jó megy a köztévékben/ha kedvencüket elkaszálták/ha a béna műsor még mindig a képernyőn van. Azért az intendánsokat soroltam ide, mivel tőlük függ a műsorrács (mikor, melyik műsor menjem) és a műsorok sorsa (berendelés, megszüntetés, licenszes vagy saját fejlesztésű legyen-e).
m1 intendáns:
Rákay Philip 2011 jan. 1. - 2013 nov. 6
Bakos Katalin 2013 nov. 6 -
m2 intendáns:
Süveges Gergő 2011 jan. 1 – feb. 28
Rákay Philip 2011 feb. 28. - 2013 nov. 6
Horváth Vanda 2013. nov 6. - 2014 nyár
Koltai Andrea 2014 nyár - (megbízott)
m3 intendáns:
Kálomista Zsuzsa 2013 nov 6. -
Duna tv intendáns:
Bakonyi Péter 2011 jan 1. -
DunaArt/Duna World intendáns:
Daru Gábor 2011 jan. 1 -
Szórakoztató műsorok főszerkesztősége
Poich Lóránd 2011. ápr. 21 - 2012.máj 15.
Nyári Katalin (jelenleg)
Egy későbbi posztban majd a kereskedelmi műsorokhoz hasonlóan megpróbálom összeszedni vajon milyen műsorokat próbált felmutatni az MTV az 1997-es évi kereskedelmi tévék megjelenését követően.